Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Az oszmánok legészakibb minaretje

Eger városa drónos filmezés szempontból ideális. Nagy terek vannak,karakteres, látványos épületek és a település is meglehetősen "egyben" van. Ezért jól lehetett haladni. Maga a drón biztonsággal 400 méterig tud fölmenni a levegőbe, tehát a minaret magasságának a tízszeresét könnyedén tudja teljesíteni. Illetve tudná, mert ekkora magasságból valójában nem sok értelme lenne a filmezésnek, még a legmonumentálisabb épületek is szinte pontszerűnek tűnnének.

Az egri Kethüda minaret az Oszmán Birodalom legészakibb minaretje. A minaret az ezerötszázas évek végén épült vöröshomokkőből az eredetileg mellette álló dzsámihoz.  A városban majdnem száz évig tartó török uralom alatt összesen tíz minaretet emeltek, de közülük a Kethüda az egyetlen, ami megmaradt. Amikor ezerhatszáznyolcvanhétben a várost végre visszafoglalták, a magyarok örömükben ezt a minaretet is le akarták bontani. Ezért nem kevesebb mint négyszáz ökörrel húzták meg a tornyot, de az épület ennek ellenére meg sem moccant, úgyhogy inkább egy, az el nem távolított félholdból kinövő keresztet raktak a tetejére.

Néhány éve a minaret újra betölti eredeti feladatát: a müezzin közvetítésével imára hívja a helyi muszlimokat. Demir Hikmet, az egri müezzin egy kis török éttermet működtet a városban, emellett pedig napjában többször dalra fakadva szólítja meg muszlim terstvéreit a turisták nagy örömére. 

A minaret alapja 14-szögletű, csúcsa 40 m magas,kovácsoltvas korláttal kerített erkélye  26 méter magasan fut körbe. A torony belsejében csigalépcső vezet fel, 97 keskeny, magas lépcsőfokkal.


0 Tovább

Rejtélyes alakzatok a Bükkalján

Cserépfalu határában a Bükkalján hegyet kellett másznunk, hogy megmutassuk a rejtélyes kaptárköveket. A hegy oldalában, a szinte tenyérnyi famentes részen szálltunk föl, itt volt ugyanis megfelelő az oktokopter műholdvétele. 

A titokzatos múltú kaptárkövek számos helyen megtalálhatóak a Bükkalján. Olyan alakzatokról van szó, amelyekben egyes feltételezések szerint méhészkedési, mások szerint valamilyen kultikus okból szabályos fülkéket vágtak. A méhészethez való kapcsolódás inkább onnan ered, hogy a Bükk térségben található kaptárkövek egy része süveg alakú, formájával tehát a hagyományos kaptár kialakítását idézi.

Évszázadok óta foglalkoztatja az embereket és a tudományt, hogy tulajdonképpen mire is használhatták ezeket az érdekes földtani képződményeket. Biztosan napjainkban annyi tudható, hogy a vakablakok már jóval a honfoglalás előtt keletkeztek, ezeket pedig mind a magyarok előtti népek, majd mind a honfoglalók közvetlen leszármazottai kultikus célzattal is használhatták.

Míg egy-egy kaptárkő igen eltérő méretű, a fülkék körülbelül azonos nagyságúak. És ahogy ez már lenni szokott, a kövekhez nem csak tudományos, de a szájhagyomány által életre hívott magyarázat is kapcsolódik. Szól például arról a fáma, hogy a kereszténység felvétele és az államalapítás idejében zajlott csatározások vezetőinek hamvait ilyen fülkékbe temették. Mások úgy gondolják, pogány oltárkövekről van szó, amiknél áldozatokat mutattak be az ittélők. Ezt a feltételezést alátámaszthatja a tény, hogy Szent László törvényei valóban felléptek a pogány szertartások ellen, külön megtiltva a köveknél bemutatott áldozattételt. A kaptárkő elnevezéssel támasztják alá elképzelésüket azok, akik szerint a fülkében méhkaptárok voltak, de az is tény, hogy a legtöbb fülke a szakemberek szerint valóban alkalmas egy méhcsalád telelésére. 

0 Tovább

A budapesti állatviadalok és az állandóan beomló kupola

A Bazilika oktokopteres filmezése volt az egyik legnehezebb feladat, ugyanis egyrészt a belváros közepén helyhiány miatt nem a legegyszerűbb felszállni, másrészt ismeretlen okokból kifolyólag nagyon nehezen jött meg a műholdvétel. De harmadjára mégis sikerült. A Bajcsy-Zsilinszky út egy kis járdaszigetéről engedtük föl az oktokoptert.

Budapest legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi pontja, a Szent István tér nem volt mindig szent, sőt volt idő, amikor mai szemmel nézve kimondottan kegyetlen dolgok történtek itt. A tizennyolcadik században ugyanis ezen a területen egy Heccszínház üzemelt, amely a pesti állatviadalok, más szóval állatheccek számára volt fenntartva. Volt itt medve, kutya, bika, farkas és mindez nem is volt illegális, hiszen már Mária Terézia gödöllői látogatásakor is hasonló műsorral szórakoztatták a főurakat. Később ezt a durva szórakoztatást fokozatosan felváltotta a cirkusz, és végre sor kerülhetett arra, hogy az épület helyére valami más kerüljön. Lipótváros egyik gazdag polgára pedig kihasználta az alkalmat, és egy kis plébániát építettett ide. Nem sokkal ezután mintegy ezer hívővel megalakult a hivatalos Lipótvárosi plébánia, és ezzel együtt elkezdődött a gyűjtés egy komolyabb templomra.

A Bazilika megépítésére az árvízzel küldtek jelet az égiek, ugyanis többszáz ember a korabeli Szent István tér közepén található természetes dombon tudott megmenekülni a víztől. A Szent István Bazilikát három építész több mint ötven évig építtette, ezalatt kupolája háromszor omlott be. Budapest második, Magyarország harmadik legmagasabb épülete latinul hirdeti: én vagyok az út, az igazság, az élet. 

A Szent István Bazilika őrzi szent István királyunk a legenda szerint magától mumifikálódott jobb kezét. Úgy tartják, hogy amikor a szentté avatáson Szent László jelenlétében felnyitották István király sírját, a földi maradványok között jobb kezét épségben találták. A Szent Jobbot többször ellopták, végül Mária Terézia közvetítésével kerülhett vissza hozzánk. Azóta a Bazilikában biztonsággal őrzik, ahogy az épület bombabiztos pincéje vigyázott a második világháborúban a Magyar Országos Levéltár értékes gyűjteményére és sok menekültre is.

0 Tovább

Századfordulós luxuswellness a Sárosfürdő helyén

Legújabb videónkban a Gellért gyógyfürdőt repüljük körbe. Ezen a területen már II. András is alapított gyógyító kórházat és fürdőt, a török uralom idején pedig egy Acsik ilidzse nevű fürdő állt a mai intézmény helyén. Az épület Buda visszavétele után császári tulajdonba került. A fürdőt a népnyelv Sárosfürdőnek nevezte el a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom szemcséjű forrásiszap miatt.

1894-ben a Ferenc József híd építésekor az épületet elbontották, helyére pedig egy modernebb létesítményt emeltek, amely a Gellért Hotel és Gyógyfürdő nevet kapta. Az elkészült intézmény európai nívójú ellátást biztosított a látogatók számára, a fürdőhöz ekkor harminc ágyas kórház is tartozott. A megnyitáskor szinte egyedülállónak számító inhaláló, pneumatikus, valamint infrakamra is rendelkezésre állt.

A luxuslétesítmény szolgáltatásait számos híres személyiség is igénybe vette: többek között itt töltötte nászútját Julianna holland királynő, de a látogatók között volt Richard Nixon amerikai elnök is. 1945-ben Budapest ostromát követően a fürdő épületében és berendezésében súlyos károk keletkeztek, amelyeket csak a 80-as években sikerült teljes egészében helyreállítani.

0 Tovább

Szerbek török fürdője

Legújabb videónkban a Rác (vagy a homlokzaton szereplő régies írásmóddal Rácz) fürdőt tekinthetjük meg a madarak szemszögéből. Mai nevét a környéken lakó szerbekről kapta, német elnevezése Raitzenbad volt. Eredetileg török fürdőnek készült, nyolcszögletű kupolacsarnoka a 16. századi török uralom idejéről maradt ránk. Nem számított nagy fürdőnek, ezért is nevezték el "Kücsük ilidzsának", ami törökül kis fürdőt jelent. Az épület túlélte Buda 1686-os ostromát, gyakorlatilag sértetlenül jutott a Habsburgok kezére. A fürdőt Ybl Miklós tervei alapján 1864-1865 között felújították, majd 1869-1870 között kibővítették.

1934-ben nyilvánították hivatalosan gyógyfürdővé az akkor Szent Imre fürdőként működő intézményt. A második világháború során az építmény már nem volt olyan szerencsés, mint a török kiűzésekor, rengeteg kár keletkezett, amelyeket a hatvanas években kezdtek helyreállítani több-kevesebb sikerrel. A felújítási munkáktól függetlenül a fürdő állaga a nyolcvanas évekre leromlott, régi pompáját csak 2010-ben kapta vissza. A felújítási munkák befejezése ellenére a fürdő továbbra is zárva tartja kapuit a nagyközönség előtt.

0 Tovább

OzoneNetwork Madártávlat

blogavatar

Az OzoneNetwork egy itthon még teljesen egyedülálló, újszerű, többrészes, egész estés dokumentumfilm sorozatot forgatott . Először láthatják a nézők ugyanis Magyarországot madártávlatból, egy oktokopterre felszerelt kamera segítségével. Ezen a blogon a 4X50 perces film forgatási helyszíneit mutatjuk meg, elárulunk róla néhány kulisszatitkot. A filmsorozat folyamatosan látható az OzoneNetwork műsorán.

Utolsó kommentek