Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Magyarország pisztráng fővárosa

Az erdőben oktokopterezve magunk is rácsodálkoztunk, hogy milyen varázslatos felülről is a Bükk. Arra pedig méginkább, hogy mennyire könnyen lehetett repülni a fák között. Ilyenkor a fák árnyékolása miatt a műhold jel vétele ugyanis problémás lehet, de szerencsére végig tökéletesen tudtunk dolgozni .

És ha már fák. A Bükk erdeinek fái adták egykor az energiát az üveggyártásnak, ami sokáig meghatározta ezt a környéket.Oda építettek üveghutát, ahol sok volt a fa, hiszen a gyártáshoz szükséges hamuzsírt a fa hamujából állították elő.A hamuzsírt a környéken szalajkaként ismerték. A kémia könyvekben ez egyébként kálium-karbonátként szerepel és az üveggyártáson kívül a szappangyártás és a salétromfőzés egyik alapanyaga is. A Szalajka-völgy is erről, a latin sal alcali után elnevezett hamuzsír égetéséről kapta a nevét.

 A völgyön keresztülfolyó, tisztavízű Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng. A szaporítását már egy jó ideje nem bízzák a véletlenre. A patak medrét több helyen visszaduzzasztották, és mesterséges neveldéket alakítottak ki.

Csaknem száz éve tenyésztenek itt pisztrángot és nagyon ritkán akad olyan kiránduló, aki ne kóstolná meg a helyben sült vagy füstölt ínycsiklandó halat egy kis mustár és ropogós, friss kenyér társaságában.

 A Szalajka-patak forrásai tipikus karsztforrások, ami annyit jelent, hogy vízjárásuk is szélsőséges. A hideg vizű Szalajka-forrás cseppkőbarlangból érkezik a felszínre. A Szikla-forrás pedig a vízzáró agyagpala és a mészkő határán, egy sziklahasadékból tör elő.

Ez a két forrás táplálja a Szalajka-patakot.

Vizükből a felszínre kerülés után az oldott széndioxid egy része elillan és a vízből kicsapódik a kalcium-karbonát.

A víz ezen a körülbelül tizenhét méter hosszú mésztufagát tizennyolc lépcsőből álló teraszán zúdul le. A vízpermet fehér fátyláról, vagy a fehér, csipke mintázatához hasonló mésztufáról kapta nevét a ma már sokszor kiszáradó Fátyol-vízesés.

0 Tovább

A legrégebbi sörgyár Magyarországon

Idrisz baba türbéjének szomszédságában épült meg a magas kéményéről messziről is jól látható Pécsi Sörfőzde. Gyönyörű, tiszta, szélmentes időben tudtunk oktokopterünkkel fölszállni. A sörgyár előtt elterülő tágas tér tovább segítette repülésünket.

A Mecsek kristálytiszta vizeiből már a tizenharmadik században is főztek folyékony kenyeret. A sör igazi fellendülése akkor következett, amikor megérkeztek az osztrák és bajor betelepülők, akik megmutatták a fertőzésektől tartó magyaroknak, hogyan főzhetnek sört - ha már forralás nélkül nem merték meginni a vizet.

Mivel a sör mégsem védte meg az embereket a pestisjárványtól, megtörtént egyszer, hogy bűnbaknak, illetve egészen pontosan boszorkánynak kiáltották ki a serfőző segédet, akit el is üldöztek. Később, a szabadságharc évében jött létre a sörgyár, ahol hamarosan évi 8 millió üvegnyi sört főztek. Ez a szám kétezertízben 150 millió üvegnyire nőtt. 

2 Tovább

A legeredetibb török emlék Magyarországon

Pécs kétségkívül egyik legérdekesebb épülete Jakováli Hasszan dzsámija. Sokak szerint egyúttal a legeredetibb, legautentikusabb török építészeti emlék Magyarországon. Drónos szempontból nem a legkönnyebb mutatvány a lefilmezése, ugyanis egy elég vezetékekkel teli utcán áll, ráadásul még jól be is van szorítva. A török hódoltság ideje alatt a mecset szomszédságában még medresze, vagyis muszlim vallási főiskola állt és itt működött az egyetlen magyarországi derviskolostor is.

A kerengő dervisek, vagy másnéven mevlevik különleges szertartásukkal minden vallás képviselőit ámulatba ejtik.Az Oszmán Birodalom legműveltebb és legnagyobb tiszteletnek örvendő szerzetesei azt vallják, hogy az egyetemes szeretet állapota a zenén és a táncon keresztül érhető el, a hétköznap gyötrelmeitől és fájdalmaitól pedig egy sajátságos extázis által szabadulhatunk meg.

A mevlevik központja a törökországi Konya, ahonnan a mai napig is érkeznek dervisek, hogy Jakováli Hasszan pasa dzsámijában járják különleges táncukat.

0 Tovább

A Lillafüredi Palotaszálló madártávlatból

A Lillafüredi palotaszálló egy álomszerű épület drónos forgatás szempontjából. A monumentális épületet a Hámori-tó partján az erdők ölelésében mintha ilyen forgatásokra találták volna ki. Egyszerűen nem lehet nem szépen felvenni.

1890-ben Gróf Bethlen András elhatározta, hogy a Hámori-tó mellé kormányüdülőt építtet. Ekkor indult Lillafüred legendás története.

A gyönyörű helyet Bethlen saját unokahúgáról nevezte el, akinek hivatalos neve ugyan Vay Erzsébet volt, de mindenki csak Lillának becézte.

Amikor 1920-ban Horthy Miklós kormányzó gróf Bethlen Istvánt kinevezte miniszterelnöknek, a Palota-szálló is megépült. Ehhez azonban gyakorlatilag újra kellett gondolni a terület elrendezését: az építéskor felhalmozódott kőzetanyagból épültek a szállóda függőkertjei.

A Szinva vízesését, ami Magyarország legmagasabb vízesése és az Anna-barlang bejáratát szintén ekkor alakították ki.

 Sokáig kizárólag prominens vendégek fordultak meg a szállóban: József Attila Óda című verse is itt született egy írókongresszus alkalmával.

Részben a Palotaszállóban játszódik a Mesautó című film eredeti, ezerkilencszázharmincnégyes változata is.

0 Tovább

Zsolnay 19 milliós vázája

 2010-ben Pécs Európa fővárosa volt. Erre az alkalomra épült a Zsolnay Kulturális Negyed, ahol kiállításokon, gyártörténeten és a látványmanufaktúra munkáján keresztül nyílik ki a pécsi porcelángyártás képeskönyve.

Az ezernyolcszázas évek közepén indult a történet egy egyszerű keménycserép gyárral, ami a tömegtermelés miatt elszegényedett fazekasokat foglalkoztatott. Ekkor még csak kőedények, épületkerámiák, és vízvezetékcsövek készültek abban a gyárban, amit harmadik vezetője, Zsolnay Vilmos tett világhírűvé.

A termékfejlesztésben és a kísérletezésében az egész Zsolnay család rész vett ezért a lakóházaikat az üzem területén építették fel. Ekkor született meg a magyarul hajnalpír jelentésű eozin titkos receptje is.

A fluoreszkáló máz összetételének titkát sokáig az olaszországi Gubbio kerámia készítői őrizték, de Zsolnay Vilmos kikísérletezte az összetevőket és világhírűvé tette a színes mázat. Valószínűleg ekkor Vilmos sem gondolta, hogy minden idők legdrágább Zsolnay vázájáért tizenkilencmillió forintot fizetnek majd. 

0 Tovább

OzoneNetwork Madártávlat

blogavatar

Az OzoneNetwork egy itthon még teljesen egyedülálló, újszerű, többrészes, egész estés dokumentumfilm sorozatot forgatott . Először láthatják a nézők ugyanis Magyarországot madártávlatból, egy oktokopterre felszerelt kamera segítségével. Ezen a blogon a 4X50 perces film forgatási helyszíneit mutatjuk meg, elárulunk róla néhány kulisszatitkot. A filmsorozat folyamatosan látható az OzoneNetwork műsorán.

Utolsó kommentek