OzoneNetwork Madártávlat

A Pécs-Belvárosi Plébánia, vagyis Gázi Kászim pasa dzsámija központi találkozóhely Pécs főterén. Számtalan szerelem, barátság kibontakozásának első helyszíne volt és lesz a jövőben is a Széchenyi-tér. Egyúttal a tér a drón felengedésének ideális helyszíne is volt. Természetesen, ahogy az ilyen forgalmas helyszíneken lenni szokott, óriási volt a reptetésünk körül az érdeklődés. Ilyenkor nagyon sok kérdés érkezik munka közben, ami bizony nagyon fárasztóvá tud lenni, lévén, hogy folyamatosan koncentrálni kell a repülés során. Ebben a műfajban ugyanis nem lehet hibázni. 

 De, hogy beszéljünk a dzsámiról  is, valószínűleg a tizenharmadik században épült Bertalan-templom lehetett az alapja a minaretnek, ami a pénteki imakor és ramadán alkalmával most is a környékbeli muszlimok találkozóhelye.

 A legenda úgy szól, hogy Gázi Kászim pasa egy magyar keresztény rabszolgáért cserébe olyan magas summát kapott váltságul, hogy ez az összeg fedezte a dzsámi felépítését.

A nagymecset a térhez képest elfordítva épült, így néz ugyanis Mekka felé. Mivel minden valamire való pasának volt legalább egy fürdője is, Gázi Kászim sem volt kivétel: fürdőjének mosómedencéi ma is megtalálhatók a templomban, de ma már szenteltvíz tárolására használják őket.

Bár csak halványan, de az épület belső falain még olvashatóak a Korán idézetei és látható a szintén keleti tájolású imafülke, a mihráb.

Amikor a törökök hosszú megszállás után elhagyták az országot, a dzsámiban hálaadó misét tartottak, azóta a templom ismét katolikus.

Szentbékkála térségében egy nagy dombra, tulajdonképpen egy kőhátra kellett fölmásznunk. Ez a terület drónos szempontból a közepesen jól megközelíthető területek közé tartozott. A kőhát tetejéről reptettük föl az oktokoptert egy német úr társaságában, aki szintén kifejezetten azért jött ide, hogy jóval kisebb drónját -ugyan hobbi célból-de egy nyugodalmas helyen megreptesse.

 A Káli-medence kőhátai közül egyébként talán a legszebben, legnagyobb épségben megmaradt képződmény a Szentbékkállai Kőtenger. A legenda szerint a kőtenger is az itt lakó óriások emlékét őrzi, akik jó és rossz kedvükben dobálták el a sokszor szoba, vagy akár ház méretű kődarabokat. Sokáig nem is tudták megfejteni az eredetüket. Később a kutatók rájöttek, hogy a kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. A turisztika kőtengereknek nevezi ezeket a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat.  Ezek a kövek a az egykori Pannon-tenger homokturzásainak megkeményedett példányai,melyet a víz visszahúzódása után a későbbi időszakok szele látványos, helyenként bizarr formájúra alakított. Mintegy 400 m hosszan fekszenek a kis dombhát oldalában a sziklák, részben növényzettel is fedve.  Közülük az egyik sziklacsoport, a szentbékkállai Ingókő különösen érdekes: egy hatalmas kőtábla enyhe billenéssel megmozdul, ha a végére állunk. 

Az ellenálló kemény kőzetet, sokáig bányászták a környéken, rengeteg malomkő készült ezekből a sziklákból.

  Fantasztikus időben, könnyedén szálltunk föl a Badacsony fölé, hogy megmutassuk a Kéknyelű szőlő rendezett sorait, de legfőképpen a Szegedy Róza házát, ahol hagyományos badacsonyi borok mellett a  Róza-féle ürmös bort készítették. De a ház első sorban nem erről nevezetes. Hanem arról, hogy Róza itt szelídítette meg a kor egyik legnagyobb szoknyavadászát, Kisfaludy Sándor költőt. Lehet, hogy Róza a gyógynövényekkel teli ürmös borral részegítette meg az apjához vendégségbe látogató Kisfaludyt, de mindenesetre a költő élete Róza hatására vett fordulatot. A jóvágású Kisfaludy Sándor a nők kedvence volt. Maga Krisztina királyi főhercegnő -egyenesen a bécsi udvarból -ajándékozta meg aranyórával. Ezenkívül feleségek és szeretők tucatjainak a fejét csavarta el. Róza azonban visszautasította a kétes hírű költőt és csak másodjára mondott igent a leánykérésre.Ezután Kisfaludy mindvégig hűséggel tartott ki felesége mellett ebben a házban és csak öreg korában tért vissza régi, nőcsábász életéhez miután Róza meghalt. 

Dél-Baranyában a Szársomlyó déli oldalában a Nagyharsányt és Villányt összekötő út mellett szálltunk föl, közvetlen egy hatalmas kékoportó ültetvény szomszédságában.        

A Villányi-hegység legmagasabb tömbjét, a Villányi borvidék jelképévé vált Szársomlyót mindenki csak ördög szántotta hegyként emlegeti a környéken. A monda szerint, a Harsányi-hegy lábánál egy Harka nevű gyönyörű lány élt özvegy édesanyjával. Ez a lány olyan szép volt, hogy maga az ördög is megkívánta és feleségül akarta venni. Az asszony nem mert szembeszállni az ördöggel, ezért teljesíthetetlen feladat elé állította a gonosz kérőt: ha egyetlen éjszaka alatt kakasszóig felszántja a falu feletti kőhegyet, nem áll a frigy útjába. Az ördög nem ismert lehetetlent, befogott hát az ekébe tizenkét fekete macskát és amint megszólalt az esti harang, szántani kezdett. Az öregasszony éjjel megleste hogy áll a feladat és látta, hogy az udvarló majdnem az egész hegyet felszántotta már. Eszébe jutott ekkor a kitétel és maga kezdett el kukorékolni. Erre azonnal felriadt az összes kakas és mind éktelen rikoltozásba kezdett. Az ördög mérhetetlen haragra gerjedt, hogy nem lehet övé a világszép lány. Mérgében elhajította az ekéjét, abból lett a Beremendi hegy. Kirázta a földet a csizmáiból, így született meg a Göntér és a Siklósi-hegy, aztán szökellt egy nagyot és elbújt a földbe. Ahol eltűnt, ott kénes víz tört elő, amit ma is úgy hívnak: Harkány. A felszántott hegy szikláin pedig még most is látni a tizenkét macska körmének kaparását: ez a Szársomlyó.

A Szársomlyó fokozattan védett hegy, nevében a szár kopaszt jelent, a somlyó pedig a somtermő területre utal. Védettségét mégis azzal érdemelte ki Magyarországon az elsők között, hogy itt nő a fehér virágú magyar kikerics, a virág, ami a Villányi borút jelképévé vált. A hegyet pedig valójában nem az ördög szántotta fel: a szántásokat a geomorfológia  karrjelenségeknek nevezi. A víz formálta ilyenné a hegy déli mészkő oldalát.

  A hegy klímája egyébként mediterrán jellegzetességeket mutat, különösen déli oldala meleg, ahol a  villányi szőlőültetvények találhatók. Az átlagos éves napfénytartam a Szársomlyón magas, 2000-2100 óra, az évi átlagos hőmérséklet 11 °C. Mediterrán vonás, hogy a csapadékeloszlás kettős maximumú, tavaszi és őszi.

A Tettye sokáig az itt működött malmokról, Malomséd néven volt híres: már az ókorban építettek malmokat a völgytalpon. A középkortól pedig sorra jöttek a gabonaőrlő-, lőpor-, és papírmalmok, a tímárok és tabakosok malmai. Az aranymívesek és a pécsi ötvösök királyi megrendelésre is dolgoztak ezen a vidéken.

A tizenhatodik században Szathmáry György püspök építtetett itt nyaralót, ami a török időben a dervisek kezébe került. Innen is kapta nevét Pécs legkedveltebb kirándulóhelye: a tekke derviskolostort jelent. Ma olyan fontos eseményeknek adnak helyszínt a romok, mint például a Pécsi Országos Színházi Találkozó, a POSZT.

A huszadik század első éveiben különös turista attrakcióval csábították a Tettyére a kirándulókat. Ezidőtájt üzemelt a pokol kapujaként emlegetett, a bátorságot próbára tevő barlang. A mesterséges vízesésen átjutva a barlang vendégeit ijesztően megvilágított színes őslényekkel, szálldosó papírgyíkokkal és egy kaszás jelmezbe öltözött alkalmazottal riogatták.