Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Az ország legismertebb hegye és az Ínség Sziklája

139 méterrel magasabb a Duna vízszintjénél, dolomit alkotja, és 1987 óta az UNESCO Világörökség része. Ez a Gellért-hegy, eredetileg a Kelen-hegy. Mostani nevét Gellért püspökről kapta (a 15. században vált elterjedtté az elnevezés), akit a legenda szerint szöges hordóban gurítottak le a tengerszint feletti 235 méteres kiemelkedésről, mert 1044-ben nem volt hajlandó királlyá koronázni Aba Sámuelt. A legendából a legurítás valószínűleg igaz, de talán inkább a hintóját használták fel a kivégzéshez.

A hegy a Budai-hegységhez tartozik. Dolomitkőzete a felső triász földtörténeti kor során, 228-199 millió évvel ezelőtt képződött, viszont csak jóval később, a 2,5 millió évvel ezelőtt kezdődött (és 12 ezer évvel ezelőtt véget ért) pleisztocén kor során emelkedett ki fokozatosan, miközben a Duna is egyre mélyebbre vágta a medrét. A földkéreg függőleges irányú mozgásai miatt a dolomit töredezetté vált, ezért tudott leszivárogni benne a csapadék, üregeket, barlangokat alakítva ki benne. A Duna medrében található Ínség-szikla  geológiailag a hegy folytatása a folyó medrében. A szikla nagyon alacsony vízállás idején látható, legutóbb 2003-ban és 2011 novemberében.

Évszázadokon át szőlőskertek voltak a hegy oldalában a budai borvidék részeként, amíg a 19. század végén a tőkék ki nem pusztultak a filoxéra megjelenése miatt. A városrészt ekkor kezdték el beépíteni, a parkosítás pedig az 1920-as évek urbanisztikai fejlesztése. A Citadella (épült 1851-ben) Haynaunak köszönhető, az 1947-es Szabadság-szobor pedig Kisfaludy Strobl Vilmosnak, valamint Kliment Jefremovics Vorosilov szovjet marsallnak, a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökének.

0 Tovább

Keresztény szimbólum és török imahely is volt Buda büszkesége

Oktokopterünkkel ezúttal a Budavári Nagyboldogasszony templomot, ismertebb nevén a Mátyás templomot repültük körbe. Az egyházi hagyomány úgy tartja, hogy a kegyhelyet maga Szent István király alapította. Annyi bizonyos, hogy második honalapítónk, IV. Béla egy bazilikát emeltetett itt, amit később Nagy Lajos utasítására gótikus stílusban alakítottak át. A keresztény Magyarország eme szimbóluma az évszázadok alatt több jelentős változáson átesett. Még iszlám imahely is volt: 1541-ben, Buda végleges elfoglalása után a törökök gyorsan mecsetté alakították át, hogy I. Szulejmán szultán itt köszönhesse meg Allahnak fényes győzelmét. A város visszavétele után a templom ismét keresztény kegyhely lett, először a ferences, majd a jezsuita rend tulajdonába került, akik barokk stílusban állították helyre Buda büszkeségét. Az építmény végleges formáját a 19. században nyerte el Schulek Frigyes építésznek köszönhetően.

A templom nagyon megszenvedte a második világháború pusztítását, termeit nem hívők, hanem katonák töltötték meg, akik tábori konyhaként és lóistállóként használták a helyet. A világégés utolsó nyoma 1984-ben tűnt el a templomról, ekkor fejeződött be ugyanis a nagy orgona újjáépítése. 1994-ben egy pokolgépes merénylet 16 ablakot rongált meg. 1999-től a templom az egyház tulajdonába került, teljes felújítása 2005-ben kezdődött és mind a mai napig tart.

0 Tovább

Budai pasák melengető öröksége


Oktokopterünkkel ezúttal az Erzsébet híd budai hídfőjénél található Rudas fürdőt jártuk körül. Eredete nem pontosan ismert, de valószínűleg már akkor is fürdő állt itt, mielőtt a törökök ráépítették a sajátjukat 1556-ban.

1597-ben még - a teljes újjáépítést irányító Szokoli Musztafa budai pasa után - Musztafa-fürdőnek nevezték, bár egyes források szerint korábban már Ali pasa is végzett javításokat a régi fürdőn. Egy évszázaddal később, amikor a férfiak délelőtt, a nők pedig csak délután fürödhettek, már Zöldoszlopos fürdőnek keresztelték át. A XVIII. és a XIX. században számos felújításon esett át, a török jelleget mindegyik megtartotta. Több vízforrás is tartozik hozzá, melyek a dolomitrétegből nyerik a 35-42 fokos vizet. A Rudas fürdő rendelkezik Budapest legmelegebb gyógyvizes uszodájával (29 C°) és a legmelegebb gyógyvizes medencével (42 C°).

1896-ban uszodával bővült, amely 1930-ban kezdett élettel megtelni, amikor bevezették, hogy nők és férfiak egyszerre is használhatják azt. A gőzfürdőt viszont csak a férfiak kedvelték, így a női részleget 1936-ra meg is szüntették az alacsony érdeklődés miatt (több mint ötször annyi férfivendég látogatta). A török időkben épült nyolcszögletű központi medencének maradványai a mai napig megtalálhatóak a Fürdőben. 2005-ben, hosszas felújítás után újra megnyitotta kapuit, de az akkori rekonstrukció nem nyerte el se a közvélemény se az építészek tetszését.

Idén új tervezőiroda lehelt újra életet a több mint négy évszázados épületbe, vegyítve a klasszikus elemeket a modern formákkal. A Fürdő éttermet is kapott, ahol a török-magyar étlap fogásai közül néhány a közeli források vizét használja fel.

A "Rudas" elnevezés pontos eredete e rengeteg történeti adalék ellenére ismeretlen.

Az oktokopter röptetése ezúttal meglehetősen izgalmas volt. Mivel a zavartalan műholdvétel miatt fürdővel szemben, a Szent Gellért rakpart másik oldalán kellett felengednünk a szerkezetet, a filmezést rendkívüli módon nehezítette a rakpart sűrű villamosvezeték-hálózata. A drón pilótájának azonban szerencsére ez nem jelentett gondot, így elkészülhetett a madártávlati felvétel.

0 Tovább

Árkádsor és pergolák

A felvétel a neoreneszánsz stílusban épült Várkert Bazárról készült, nem sokkal az idei első ünnepélyes megnyitó után. A Bazár a Világörökség része, Budapest első kerületében található, a XVIII. század végén épült Ybl Miklós tervei alapján - akiről később a Bazárt is megába foglaló teret elnevezték.

A Várkert Bazár évszázados története során a legkülönbözőbb tevékenységeknek adott helyet: falai között először üzletek sorakoztak, később ágyűöntő műhellyé változott, lóhajtású vízszivattyút telepítettek bele. Volt temető, női festőiskola, arcképcsarnok, szálló és műterem is. Legtöbben mégis mint koncerthelyszínt ismerhetik, hiszen 1961 és 1984 között a Budai Ifjúsági Parknak adott otthont. A Bazár komoly károkat szenvedett a második világháborúban, valamint 1980-ban, amikor egy Edda koncert közben a bejárati lépcső kőfala leomlott.

"Tudnivalók a Budai Ifjúsági Park látogatásával kapcsolatban: Belépés csak 18 éven felüli fiúk és 16 éven felüli lányok részére, nyakkendőben, világos ingben, zakóban. Vászonnadrágban a belépés tilos. Kitiltást eredményeznek a következő kihágások: Ízléstelen táncolás, nem twist számra történő twistelés, egy lánnyal több fiú twistelése, fiúk egymás közti twistelése, és más, feltűnést keltő viselkedés." - belépési szabályzat, 1962

Az "Ifipark"-ban minden valamire való hazai rockzenekar fellépett az 1984-es bezárása előtt. Harminc évvel később, idén április negyedikén, Ybl Miklós 200. születésnapja előtt néhány nappal adták át újra a Várkert Bazárt, ami a parlamenti választások után egy nappal újra bezárt, hogy folytatódjon a felújítás - ebben a lezárt időszakban készült a felvétel. Augusztus 29-én nyílt meg véglegesen a Bazár, azóta otthon adott a Kulturális Örökség Napjának, a Budapest Modellnek, a Design Hétnek, a Kortárs Művészeti Fesztiválnak is.

A Várkert Bazár két pavilonját is a Zsolnay gyár majolikamázas terrakotta elemei díszítik, melyek felhelyezését maga Zsolnay Vilmos irányította. A pavilonok falát pedig Than Mór képei díszítik.

0 Tovább

A templom, ahol mindig húsz fok van

A Sziklakápolnát madártávlatból meg tudtuk oldani egy füst alatt a Gellért-hegy déli lejtőjének felvételével. Szerencsére egyre jobb akkumulátorokat lehet kapni, így optimális esetben egy felszállási helyről több helyszínt is le tudunk fényképezni. Nem mindegy, mivel megy föl a szerkezet a levegőbe, az oktokopterrel való munkát ugyanis másodpercre pontosan meg kell tervezni, ki kell számolni. A forgatás menetébe nem férnek bele a rontások, az ismétlések.  Egyébként is egy olyan látvány, mint a Sziklatemplom, megérdemli a figyelmet. Ezen a helyen ugyanis, az itt feltörő hőforrásoknak köszönhetően állandó húsz fokos hőmérséklet uralkodik.

Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remeterend, a pálosok alapította Sziklakápolnába az ötvenes években ávósok törtek be, szerzeteseket elvitték, a bejáratot pedig vastag betonréteggel falazták be. A rendszerváltás óta a rend ismét visszaköltözött a helyre, időközben pedig Lengyelországban, Olaszországban, az Egyesült Államokban, az egykori jugoszláv utódállamokban és Svédországban is egyre több követője van az első magyarországi alapítású szerzetesrendnek.

0 Tovább

OzoneNetwork Madártávlat

blogavatar

Az OzoneNetwork egy itthon még teljesen egyedülálló, újszerű, többrészes, egész estés dokumentumfilm sorozatot forgatott . Először láthatják a nézők ugyanis Magyarországot madártávlatból, egy oktokopterre felszerelt kamera segítségével. Ezen a blogon a 4X50 perces film forgatási helyszíneit mutatjuk meg, elárulunk róla néhány kulisszatitkot. A filmsorozat folyamatosan látható az OzoneNetwork műsorán.

Utolsó kommentek