Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Művésztelep a kőbányában

  A Szársomlyó tövében, Nagyharsányon különleges hangulatú szobrok köszöntik az erre járót. A hegy elhagyatott kőbányájába a hatvanas évek végén érkeztek először azok a művészek, akik valami másra vágytak, mint amit a korabeli köztéri szobrászat megengedett: kísérleteztek. Magyarországon ekkor még ritkaság számba ment, hogy művésztelepet hozzanak létre, mint ahogy azt nyugati mintára megtették a Szársomlyóhoz közeli Gyimóthy villában. A bányakatlan sziklafalai díszletként tornyosutak a kőfaragványok mögött: a szobroknak ebbe a környezetbe kellett és kell illeszkedniük. Az alkotók legtöbbször a helyszínen adtak formát a hatalmas kődaraboknak az arra járó turisták legnagyobb örömére.

 A kilencvenes évektől új eszme járta át a bányakatlan alkotóterét:  a szobrokat a ledöntött, politikai emlékművek helyére akció keretében országszerte több városba születtek itt magyar és külföldi művészek keze nyomán az eltávolított politikai emlékművek helyére köztéri szobrok. Magánkezdeményezésre megalakult a Képzőművészeti Mesteriskola, ami mostanra már a Pécsi Tudományegyetem oktatásrendszerének része.

0 Tovább

A hegy, ahol a bikák vére folyik

Eger belvárosától északra egy pincészet minikilátójáról, a Nagy-Eged lábánál engedtük föl a drónt, hogy megmutassuk, hol is terem a híres egri bikavér. A képeken azt láthatják, hogy milyenek az optimálisabbnál is optimálisabb viszonyok felszálláskor. Óriási tér, nulla vezeték, nem zavarnak sehol a fák, bombasztikus műholdvétel és persze fantasztikus színek.

  A hagyomány úgy tartja, hogy az egriek nem csak a vár győzelmét, de leghíresebb vörös boruk nevét is Dobónak köszönhetik. Bár az egri bikavér keresztelő történetére több változatot is ismerünk a legismertebb az az, hogy amikor a török hadak Eger várát ostromolták, és a magyar vitézek már fáradni kezdtek, Dobó kapitány úgy döntött, életet tölt gyengülő fiaiba méghozzá vörösbor formájában, így megnyittatta boros pincéit. Az asszonyok és a lányok kupákban hordták a vörösbort a szomjas vitézeknek. Dobó jól gondolkozott, a vérvörös nedű a bika erejével töltötte meg harcosait a pogány törökök pedig csak úgy hulltak. Mivel a mieink ajka és szakálla vöröslött a bortól, a turbános támadók között hamar elterjedt a hír, hogy a magyarok vért isznak, mégpedig a bika vérét, ebből nyerik rettentő erejüket. 

 Egy másik legenda szerint az egri bikavér egy remete nevéhez kötődik. Egyszer régen az Eged nevű hegyen, Eger határában Szent Egyed remete a kegyetlen pogányok kezétől halt vértanúhalált. A szent vére a hegycsúcsról végigfojt a lejtőkön, ahol a szőlőt ültették: ettől terem ott máig is olyan tüzes vörös bor. Az pedig tény, hogy tényleg Eger fölé emelkedik a Nagy-Eged, oldalában pedig ötszázegy méteren van Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermő területe.

  A török főszereplésével ránk maradt legendák az egri bikavér esetében aligha igazak: Magyarországon ugyanis a török hódoltságig csak fehérbort termeltek, leginkább kadarkát, arról nem is beszélve, hogy a vörösbor készítésének technológiáját a török elől menekülő rácok hozták hazánkba.  

  De az egri borkészítés gyökerei sokkal régebbről indulnak. Alig néhány évszázaddal a honfoglalás után már szőlőültetvények hálózták be Eger lankáit. Az, hogy ez a varázslatos vörös és fehér ilyen régóta csordogál Eger környékén a riolittufának, a kavicsos agyagnak, a mészkőnek és a napsütéses órák számának köszönhető. Később pedig a városnak, ami saját szőlőkkel rendelkezett, amit a megművelésükre fizetett vincellérek szelídítettek borrá. 

  A legalább három vörösborszőlő-fajta háziasított borából készült bikavér eredete egyébként nem egyértelműen egri. Az elnevezés első írásos említése ugyanis Szekszárdhoz kapcsolódik. Ma már nem csak bikavérrel, de a híres vörös fehér testvérével, Egri csillaggal is kínálják sok más bor mellett a városba látogatót.

0 Tovább

Családi barlanglakások a Bükkben

A 25 kilogramm súlyt is elbíró oktokopterünk ezen a helyszínen akadálytalanul repült föl a levegőbe. Az egyetlen kérdés- késő ősz lévén- a szél erőssége volt. Ugyanis amit mi lent egy kis szellőnek érzünk, az a levegőben elképzelhető, hogy olyan akadályt jelent, ami meghiúsítja a forgatást. De szerencsére nem így történt, így megcsodálhatják madártávlatból a felvételt.

 A leglátványosabb lakóhelyként használt barlanglakásokat az ország legtisztább levegőjű településén, Noszvajon találjuk. Ehhez kiváló alapanyagot nyújtott a Bükkalja mészköve és a rárakódott riolittufa. A Déli-Bükk vulkánjai kevés lávát, de annál több hamut és horzsakövet hagytak a környéken. Ebből keletkezett a lerakódás és a kihűlés eredményeképpen a tufa kőzet.

   Még a hetvenes években is az északi és déli területeken Noszvaj negyven kőbe vájt házában közel százhatvan ember élt, 1997-ben a barlanglakásokat szobrászok vásárolták meg. A törökországi Kappadókia városához hasonló területen a házakat felújítottak, közművesítették és művésztelepet rendeztek be bennük. A noszvaji barlangok a Bükkalja kőkultúrájának emlékét őrzik. A barlangok terei is a kőkitermelés, egész pontosan a tufa kitermelése során, a kivájt kőzet helyén alakultak ki. A bányaként művelt domboldalon eleve úgy termelték ki követ, hogy a tájolást is figyelembe vették, így alakították ki az itt élők egyterű, később több szobából álló lakásaikat a gazdasági helyiségekkel együtt. A tufába vájt lakások homlokzatát bemeszelték, de több helyen látunk fa vagy kő oszlopokkal alátámasztott, cseréppel fedett ereszeket is. /BR/

0 Tovább

A csodák temploma

Egerszalók barokk temploma rejt egy külön kis csodát: itt található a számtalan történetet őrző Csodatévő Mária-kegykép, aminek több misztikus gyógyulás is köszönhető. Esterházy Pál nádor írásából tudjuk, hogy a Mária kép egy kor egy tölgyfán állt a szalóki erdőben. A hagyomány szerint egykor élt egy a remete a Verpelétet Egerrel összekötő út mellett, aki gyakran imádkozott egy Mária kép előtt. Halála után, amikor a környékbeliek már megfeledkeztek róla is, a képről is, egy vak kislány, csodával határos módon érzékelte a képet és rámutatott.                                                                                                        

Onnantól kezdve, hogy ezután a vak kislány visszanyerte látását, sorra történtek az újabb csodák a kép előtt, amikért hálából a templomnak ezüst és réz fogadalmi tárgyakat ajándékoztak. A kép tiszteletére előbb fa kápolna épült, majd az a kőtemplom, amit ma is láthatunk Egerszalókon.

A leszállásnál láthatják stábunkat, azt, hogy miként történik egy ilyen forgatás. Két távvezérlőt láthatnak . Egy ember irányítja magát a drónt, az operatőr a kamerát, a szerkesztő pedig egy külön monitoron a tartalom és a kép összhangjára figyel.

0 Tovább

Vizát fogtak a Városligeti-tóban

A Városligeti-tó melletti füves placcról szálltunk föl, hogy megsasoljuk a tavat és a közvetlen környezetét a magasból. Ideális szélviszonyok voltak, remek műholdvétel, kevés vezeték és még kevesebb kérdezősködő járókelő.Ez őszintén szólva egy idő után már nagyon jól tud esni

Alig több mint kétszáz évvel ezelőtt a Városligeti tó helyén nagy mocsaras terület volt. Akkor még senki sem sejtette, hogy a kietlen, terméketlen ingoványból egykor zöld vizű tó lesz, a tóból egy sziget fog kiemelkedni, a szigeten pedig egy mesebeli várkastély épül majd.

A Vajdahunyad vár fő motívumát az erdélyi gótikus vajdahunyadi várról mintázták ezután kapta az elkészült épületcsoport a nevét. De az egyes épületelemeknél a történeti Magyarország számos egyéb műemléki részlete is megjelennek, így a Jáki templom kapuja, a pécsi dóm kápolnarészlete, a szepescsütörtöki Zápolya-kápolna, lőcsei és a besztercebányai pártázatos házak, a brassói Szent Katalin-bástya tornya, a bártfai városháza erkélye, a gyulafehérvári Károly-kapu, a Gödöllői Királyi Kastély néhány motívuma. 

Annak a helynek, ahol ma a Liget gyönyörű parkját találjuk, már a középkorban is kiemelt jelentősége volt: a krónikák szerint itt hívta össze az országgyűlést IV. Béla ezerkétszáznegyvenegyben, itt vadászott Mátyás király, és állítólag Dózsa György is itt tartotta  főhadiszállását. Az elvadult vidékkel sokáig senki sem törődött, rendezésére csupán a tizennyolcadik században, Mária Terézia jóvoltából került sor, aki rendeletben adott utasítást a mocsarak feltöltésére és fák ültetésére.

Bár az ezernyolcszázhatvanas években a korcsolyázást a felsőbb körök a hölgyek számára illetlen foglalatosságnak tartották, az orvosok pedig kifejezetten ellenjavalltnak gondolták, mégis megalakult az első Pesti Korcsolyázó Egylet, ezzel együtt pedig elindult a városligeti korcsolyázás története is.

A tavon nyaranta egykor nemcsak csónakázni lehetett, sokszor rendeztek itt halászfesztivált. Az elsőt és legemlékezetesebbet József nádor kezdeményezte ezernyolcszázharminckilencben. Az összegyűlt tömegek feszülten figyelték, ahogy a fesztivál legfőbb attrakciójaként Schwartz halászmester és csapata egy óriási vizát fog ki, majd szalagokkal díszítve körbeviszi a városban, végül pedig kiméri. Mivel a tó nem csatlakozott a Dunához, valószínűleg az előző nap a folyóból kifogott halat az éjjel csempészték át a Ligetbe./BR/

0 Tovább

OzoneNetwork Madártávlat

blogavatar

Az OzoneNetwork egy itthon még teljesen egyedülálló, újszerű, többrészes, egész estés dokumentumfilm sorozatot forgatott . Először láthatják a nézők ugyanis Magyarországot madártávlatból, egy oktokopterre felszerelt kamera segítségével. Ezen a blogon a 4X50 perces film forgatási helyszíneit mutatjuk meg, elárulunk róla néhány kulisszatitkot. A filmsorozat folyamatosan látható az OzoneNetwork műsorán.

Utolsó kommentek