A Tettye sokáig az itt működött malmokról, Malomséd néven volt híres: már az ókorban építettek malmokat a völgytalpon. A középkortól pedig sorra jöttek a gabonaőrlő-, lőpor-, és papírmalmok, a tímárok és tabakosok malmai. Az aranymívesek és a pécsi ötvösök királyi megrendelésre is dolgoztak ezen a vidéken.

A tizenhatodik században Szathmáry György püspök építtetett itt nyaralót, ami a török időben a dervisek kezébe került. Innen is kapta nevét Pécs legkedveltebb kirándulóhelye: a tekke derviskolostort jelent. Ma olyan fontos eseményeknek adnak helyszínt a romok, mint például a Pécsi Országos Színházi Találkozó, a POSZT.

A huszadik század első éveiben különös turista attrakcióval csábították a Tettyére a kirándulókat. Ezidőtájt üzemelt a pokol kapujaként emlegetett, a bátorságot próbára tevő barlang. A mesterséges vízesésen átjutva a barlang vendégeit ijesztően megvilágított színes őslényekkel, szálldosó papírgyíkokkal és egy kaszás jelmezbe öltözött alkalmazottal riogatták.