139 méterrel magasabb a Duna vízszintjénél, dolomit alkotja, és 1987 óta az UNESCO Világörökség része. Ez a Gellért-hegy, eredetileg a Kelen-hegy. Mostani nevét Gellért püspökről kapta (a 15. században vált elterjedtté az elnevezés), akit a legenda szerint szöges hordóban gurítottak le a tengerszint feletti 235 méteres kiemelkedésről, mert 1044-ben nem volt hajlandó királlyá koronázni Aba Sámuelt. A legendából a legurítás valószínűleg igaz, de talán inkább a hintóját használták fel a kivégzéshez.

A hegy a Budai-hegységhez tartozik. Dolomitkőzete a felső triász földtörténeti kor során, 228-199 millió évvel ezelőtt képződött, viszont csak jóval később, a 2,5 millió évvel ezelőtt kezdődött (és 12 ezer évvel ezelőtt véget ért) pleisztocén kor során emelkedett ki fokozatosan, miközben a Duna is egyre mélyebbre vágta a medrét. A földkéreg függőleges irányú mozgásai miatt a dolomit töredezetté vált, ezért tudott leszivárogni benne a csapadék, üregeket, barlangokat alakítva ki benne. A Duna medrében található Ínség-szikla  geológiailag a hegy folytatása a folyó medrében. A szikla nagyon alacsony vízállás idején látható, legutóbb 2003-ban és 2011 novemberében.

Évszázadokon át szőlőskertek voltak a hegy oldalában a budai borvidék részeként, amíg a 19. század végén a tőkék ki nem pusztultak a filoxéra megjelenése miatt. A városrészt ekkor kezdték el beépíteni, a parkosítás pedig az 1920-as évek urbanisztikai fejlesztése. A Citadella (épült 1851-ben) Haynaunak köszönhető, az 1947-es Szabadság-szobor pedig Kisfaludy Strobl Vilmosnak, valamint Kliment Jefremovics Vorosilov szovjet marsallnak, a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökének.