A Városligeti-tó melletti füves placcról szálltunk föl, hogy megsasoljuk a tavat és a közvetlen környezetét a magasból. Ideális szélviszonyok voltak, remek műholdvétel, kevés vezeték és még kevesebb kérdezősködő járókelő.Ez őszintén szólva egy idő után már nagyon jól tud esni
Alig több mint kétszáz évvel ezelőtt a Városligeti tó helyén nagy mocsaras terület volt. Akkor még senki sem sejtette, hogy a kietlen, terméketlen ingoványból egykor zöld vizű tó lesz, a tóból egy sziget fog kiemelkedni, a szigeten pedig egy mesebeli várkastély épül majd.
A Vajdahunyad vár fő motívumát az erdélyi gótikus vajdahunyadi várról mintázták ezután kapta az elkészült épületcsoport a nevét. De az egyes épületelemeknél a történeti Magyarország számos egyéb műemléki részlete is megjelennek, így a Jáki templom kapuja, a pécsi dóm kápolnarészlete, a szepescsütörtöki Zápolya-kápolna, lőcsei és a besztercebányai pártázatos házak, a brassói Szent Katalin-bástya tornya, a bártfai városháza erkélye, a gyulafehérvári Károly-kapu, a Gödöllői Királyi Kastély néhány motívuma.
Annak a helynek, ahol ma a Liget gyönyörű parkját találjuk, már a középkorban is kiemelt jelentősége volt: a krónikák szerint itt hívta össze az országgyűlést IV. Béla ezerkétszáznegyvenegyben, itt vadászott Mátyás király, és állítólag Dózsa György is itt tartotta főhadiszállását. Az elvadult vidékkel sokáig senki sem törődött, rendezésére csupán a tizennyolcadik században, Mária Terézia jóvoltából került sor, aki rendeletben adott utasítást a mocsarak feltöltésére és fák ültetésére.
Bár az ezernyolcszázhatvanas években a korcsolyázást a felsőbb körök a hölgyek számára illetlen foglalatosságnak tartották, az orvosok pedig kifejezetten ellenjavalltnak gondolták, mégis megalakult az első Pesti Korcsolyázó Egylet, ezzel együtt pedig elindult a városligeti korcsolyázás története is.
A tavon nyaranta egykor nemcsak csónakázni lehetett, sokszor rendeztek itt halászfesztivált. Az elsőt és legemlékezetesebbet József nádor kezdeményezte ezernyolcszázharminckilencben. Az összegyűlt tömegek feszülten figyelték, ahogy a fesztivál legfőbb attrakciójaként Schwartz halászmester és csapata egy óriási vizát fog ki, majd szalagokkal díszítve körbeviszi a városban, végül pedig kiméri. Mivel a tó nem csatlakozott a Dunához, valószínűleg az előző nap a folyóból kifogott halat az éjjel csempészték át a Ligetbe./BR/
Utolsó kommentek