OzoneNetwork Madártávlat

 Szikrázó napsütésben, bámészkodók között, de problémamentesen szálltunk föl az egyébként fákkal övezett területen, hogy megvizsgáljuk madártávlatból a Vigadót, ezt a klasszicista és romantikus stílusban megépített gyönyörű épületet.

 Egykor a pesti Vigadó helyén egy elegáns kávéház udvarában, citromfák árnyékában nézhette a Duna hajóforgalmát az úri közönség. A világ első sztereó követítése viszont már a Vigadó épületében történt. A farsangi íróbálon a Nemzeti Színházból a Vigadó közönsége fülkékben hallgatta a Hunyadi László dallamainak közvetítését. Talán nincs még egy épület a világon, ahol annyiszor lépett volna föl Liszt Ferenc, mint a Vigadóban. Egyik első itteni fellépését a helyszínen hallgatta meg ifjabb Alexandre Dumas, majd télen maga is a Vigadó vendége volt, amikor franciául szavalta Petőfi Sándor verseit.  De megfordult itt Johannes Brahms, Camille Saint-Saëns, vagy éppen Claude Debussy is. A norvég sarkkutató Fridtof Nansen itt tartott előadást az északi-sarki felfedező útjáról.

A kezdetektől fogva szorosan hozzátartozik Balatonfüred ellenállhatatlanságához a szénsavas savanyúvíz, amivel a szív- és érrendszeri, illetve gyomorbetegségek mellett tüdőbetegséget is kezeltek egy különös recept alapján: a füredi vizet erre a célra ugyanis juhtúróval keverték össze és ezt a keverekét fogyasztották. "A savanyúvíz azon víz, melynek éles s bögdöső íze vagyon, közönséges hideg, és a belső nyavajáknak gyógyítására szolgál" -így határozták meg a vulkáni utótevékenység eredményeképpen Füreden csordogáló folyékony kincset a tizennyolcadik században. Az ezerhétszázas években használták először gyógyításra a vízet, tíz, kazánnal fűtött kádban lehetett gyógyulni a füredi savanyútól. A fürdőházak kádjait üstökkel, vízmelegítő rézfazekakkal fűtötték, így indult el a Szívkórház története.

  Később  II. József elrendelte, hogy fürdőorvost, illetve sebészt kell kinevezni füredre, hiszen ki kell használni azt a különleges kincset, amit hét forrás vize ad Fürednek. A hetvenes évek óta külön egység foglalkozik a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők sürgősségi ellátásával, átlagosan évi hatszáz ilyen esetet jegyeznek fel Füreden. Szintén több mint negyven éve már, hogy a város a gyógyüdülő címet is elnyerte.

Füred hat vizét közös medencében összegyűjtve juttatják el a fürdőkhöz. A hetedik forrás vize, az úgynevezett savanyúvíz pedig az a kincs, ami a Gyógy tér közepén álló kútból folyik. 

A tizennyolcadik században még Koháry-völgyként emlegetett pince paradicsom, - ahogy tulajdonképpen minden itt Egerben - szintén a török időkhöz kapcsolódik.

A török elnyomás végén a felszabadító császári csapatok Eger vára és a város köré szoros gyűrűt vontak. Itt állította hadba gróf Koháry István, többségében hajdúkból álló csapatainak tagjait. Elsőként róla kapta a nevét ez a terület.

A Szépasszony-völgy elnevezés majdnem két évszázaddal később került be a köztudatba.

 "Neve a pogány magyarok ősvallásának emlékét őrzi. A Szépasszony az ősvallás egyik istenasszonya volt, a Vénusznak megfelelő alak, a szerelem istennője"- ez áll az egri borospincék történtét lejegyző Bakó Ferenc írásában.

 A néprajzkutatók úgy vélik, hogy a "Szépasszony" Eger esetében egy természetfölötti lényt, tündért, lidércet, rontó démont, vagy boszorkányt jelent. A helybéliek ezeknek az ártó szellemeknek kedveztek a hízelgő elnevezéssel.

Akad olyan változat is, ami szerint a völgy úrnője egy szép asszony volt. Mások tudomása szerint a név egy híresen szép pincetulajdonos hölgytől ered, aki kiváló bort mért hordójából. Elképzelhető az is, hogy a völgy oldalában álló nemesi villa úrhölgye volt a múzsa.

 Ha az elnevezés eredetét nem is tudhatjuk, annyi azért biztos: a tizennyolcadik század óta komoly kereskedelmi forgalmat bonyolított le ez a terület.

A kereskedelmen kívül persze helyben is lehetett kóstolni: a völgyben a bort nem űrmértékre adták, hanem "nyeletre", vagy "szívásra". A szívást a kedves szomjazó vendég bonyolította le, egy nyeletért a gazda ötven krajcárt, később tíz fillért kért. Persze akadtak rutinos fogyasztók is, akik jó tüdejüknek és tapasztalatuknak köszönhetően több nedűhöz jutottak az átlag borivóknál.

 Helybéli szokásként az elhunytak emlékére az első pohár bort a vigasságok alkalmával a pince földjére öntötték.

 Egy-egy pince a különleges hagyományokon kívül is rejteget érdekességeket. Ilyen a Szépasszony-völgy első sorának huszonnégyes számú borháza.

A környékbeliek tudni vélik, hogy a reformáció korában a protestáns hitre lépett várkapitány nem engedte, hogy a katolikusok használják templomaikat így a városban megmaradt hívek ebben a Szépasszony-völgyi pincében gyülekeztek, misét is itt tartottak.