A tizennyolcadik században még Koháry-völgyként emlegetett pince paradicsom, - ahogy tulajdonképpen minden itt Egerben - szintén a török időkhöz kapcsolódik.

A török elnyomás végén a felszabadító császári csapatok Eger vára és a város köré szoros gyűrűt vontak. Itt állította hadba gróf Koháry István, többségében hajdúkból álló csapatainak tagjait. Elsőként róla kapta a nevét ez a terület.

A Szépasszony-völgy elnevezés majdnem két évszázaddal később került be a köztudatba.

 "Neve a pogány magyarok ősvallásának emlékét őrzi. A Szépasszony az ősvallás egyik istenasszonya volt, a Vénusznak megfelelő alak, a szerelem istennője"- ez áll az egri borospincék történtét lejegyző Bakó Ferenc írásában.

 A néprajzkutatók úgy vélik, hogy a "Szépasszony" Eger esetében egy természetfölötti lényt, tündért, lidércet, rontó démont, vagy boszorkányt jelent. A helybéliek ezeknek az ártó szellemeknek kedveztek a hízelgő elnevezéssel.

Akad olyan változat is, ami szerint a völgy úrnője egy szép asszony volt. Mások tudomása szerint a név egy híresen szép pincetulajdonos hölgytől ered, aki kiváló bort mért hordójából. Elképzelhető az is, hogy a völgy oldalában álló nemesi villa úrhölgye volt a múzsa.

 Ha az elnevezés eredetét nem is tudhatjuk, annyi azért biztos: a tizennyolcadik század óta komoly kereskedelmi forgalmat bonyolított le ez a terület.

A kereskedelmen kívül persze helyben is lehetett kóstolni: a völgyben a bort nem űrmértékre adták, hanem "nyeletre", vagy "szívásra". A szívást a kedves szomjazó vendég bonyolította le, egy nyeletért a gazda ötven krajcárt, később tíz fillért kért. Persze akadtak rutinos fogyasztók is, akik jó tüdejüknek és tapasztalatuknak köszönhetően több nedűhöz jutottak az átlag borivóknál.

 Helybéli szokásként az elhunytak emlékére az első pohár bort a vigasságok alkalmával a pince földjére öntötték.

 Egy-egy pince a különleges hagyományokon kívül is rejteget érdekességeket. Ilyen a Szépasszony-völgy első sorának huszonnégyes számú borháza.

A környékbeliek tudni vélik, hogy a reformáció korában a protestáns hitre lépett várkapitány nem engedte, hogy a katolikusok használják templomaikat így a városban megmaradt hívek ebben a Szépasszony-völgyi pincében gyülekeztek, misét is itt tartottak.