Siklóshoz tartozik a csodás történetek jegyző, hatalmas, erődszerű templomáról ismert Máriagyűd. Az aznapi drónos forgatásunk utolsó helyszíne volt. Balszerencsénkre egész nap felhős, szeles, esőbe hajló időjárás volt és a máriagyűdi helyszínen kezdődött az esőfelhők igazi begorombulása.  Ezért láthatják a viszonylag komor képeket.

A híres búcsújáróhely kegytemplománál találjuk egyébként a Szentkutat, aminek vizétől sok beteg ember dobta el mankóját és hagyta gyógyulása emlékéül a templomban. De a vizet a gyűdi korsókban haza is vitték az idelátogató zarándokok. Máriagyűdön minden Márianapkor és az összes katolikus ünnepen búcsút tartanak,  ez azt jelenti, hogy évente legalább huszonöt, huszonhét alkalommal. Az évente idelátogató zarándokok számát  pedig a mai napig is ötszázezerre becsülik.

A Római Birodalom idején az a domb, ahol  ma a templom áll természetes pihenőhelye volt az erre járóknak. Később is sokan megfordultak itt hunok, avarok, szlávok, utóbbiak pedig Szűz-Mária kegyhelyet építettek itt. Valószínűleg az innen származó Mária szobrot találták meg ezerhatban a pécsváradi bencés szerzetesek, amikor Szent István rájuk bízta a vidéket. A szobor köré a bencések kápolnát emeltek, második Géza pedig százötven évvel később megépítette az első templomot.

Az eredeti Mária-szobor épségben megúszta a tatárjárást, a török hódoltság idején azonban nyoma veszett. A Rákóczi-szabadságharc alatt vitték el Máriagyűdről Eszékre, nehogy a harcok kárt tegyenek benne. Az ezerhétszáztizenegyes szatmári béke után a gyűdiek szerették volna visszakapni a szobrot, de sajnos hiába.

Máriagyűd a török időkben többi társához hasonló sorsa jutott, amikor pedig újra magyar kézre került elsőként a görögkeletiek, majd később a kálvánisták hazsnálták. A katolikus egyház egy különös esemény sorozat után kapta vissza a templomot. A tizenhetedik századi feljegyzések szerint Szűz Mária a templom ablakában jelent meg hatalmas fényességben egy Tamás nevű katolikus gazdának, majd ezután újra Mátyás siklósi ispánnak. Ezután történt, hogy a szigetvári gróf parancsba adta: a templomot adják vissza a katolikusoknak.