Püspökség Pécsett már Szent István király idejében is létezett. A középkori krónikák szerint a Pécsi Bazilika a tizenegyedik században uralkodó, velencei születésű magyar király, Orseolo Péter idejében épült, aki később örök nyugalmat is a templom kriptájában talált.

Salamon király és fivérei számára néhány évtizeddel később pedig békét hozott a Székesegyház. Géza és László hosszú évek óta viszályban állt bátyjukkal, a királyságot öröklő Salamonnal. A testvérharcnak ezerhatvannégy húsvétja vetett véget: Géza a Pécsi Bazilikában saját kezével rakta Salamon fejére a koronát.

Az már örökre rejtély marad, hogy az ünnepélyes szertartás után mi okozhatta a tüzet, ami miatt a templom nagy része porrá égett. Néhány évvel ezelőtt egy ezernyolcszáznyolcvankettőben az egyik toronyba rejtett időkapszulára bukkantak, amiben magyar és osztrák arany és ezüst pénzérmék bújtak meg egy az akkori renoválásokat leíró pergamen kíséretében.

 A Székesegyház orgonáját a Magyarország templomaiban és zsingaógáiban sok karzaton megtalálható orgonákat gyártó, világhírű pécsi Angster család készítette.

Az Angster orgona és harmóniumgyár öt férfi tagja nyolcvan évtized alatt ezerháromszáz orgonát és háromezerhétszáz harmóniumot készített.

 „Örülök, hogy itt lehetek Pécsett, ebben a történelmi emlékekben gazdag városban; örülök, hogy mint Róma püspöke köztetek lehetek.”

 Így köszöntötte második János Pál pápa az érkezésére összegyűlt pécsi tömeget. Látogatásával pedig a teplomot basilica minor rangra emelte. A Székesegyház nem csak Pécs, de egész Magyarország történetével is összeforrt: nem csoda, hogy ez az első olyan magyar templom, ami az állagmegóvás érdekében légkondicionáló berendezést is kapott.