OzoneNetwork Madártávlat

139 méterrel magasabb a Duna vízszintjénél, dolomit alkotja, és 1987 óta az UNESCO Világörökség része. Ez a Gellért-hegy, eredetileg a Kelen-hegy. Mostani nevét Gellért püspökről kapta (a 15. században vált elterjedtté az elnevezés), akit a legenda szerint szöges hordóban gurítottak le a tengerszint feletti 235 méteres kiemelkedésről, mert 1044-ben nem volt hajlandó királlyá koronázni Aba Sámuelt. A legendából a legurítás valószínűleg igaz, de talán inkább a hintóját használták fel a kivégzéshez.

A hegy a Budai-hegységhez tartozik. Dolomitkőzete a felső triász földtörténeti kor során, 228-199 millió évvel ezelőtt képződött, viszont csak jóval később, a 2,5 millió évvel ezelőtt kezdődött (és 12 ezer évvel ezelőtt véget ért) pleisztocén kor során emelkedett ki fokozatosan, miközben a Duna is egyre mélyebbre vágta a medrét. A földkéreg függőleges irányú mozgásai miatt a dolomit töredezetté vált, ezért tudott leszivárogni benne a csapadék, üregeket, barlangokat alakítva ki benne. A Duna medrében található Ínség-szikla  geológiailag a hegy folytatása a folyó medrében. A szikla nagyon alacsony vízállás idején látható, legutóbb 2003-ban és 2011 novemberében.

Évszázadokon át szőlőskertek voltak a hegy oldalában a budai borvidék részeként, amíg a 19. század végén a tőkék ki nem pusztultak a filoxéra megjelenése miatt. A városrészt ekkor kezdték el beépíteni, a parkosítás pedig az 1920-as évek urbanisztikai fejlesztése. A Citadella (épült 1851-ben) Haynaunak köszönhető, az 1947-es Szabadság-szobor pedig Kisfaludy Strobl Vilmosnak, valamint Kliment Jefremovics Vorosilov szovjet marsallnak, a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökének.

Az Erzsébet híd közel húsz évig világrekorder volt. A nagy dobás az, hogy középső pillér nélkül, függőhídként köti össze Budát és Pestet ott, ahol a Duna kétszázhetven méterre kiszélesedik. Bravó!

A pompás hidat egy oktokopterrel repültük körbe. Ez nem volt egyszerű, mert a Döbrentei tér - ahonnan felszálltunk - egy meglehetősen fás terület. Emiatt nem mindenhol kap műholdjelet a repülő szerkezet. Ezért aztán legalább négy különböző helyen kellett a téren belül megpróbálnunk a felszállást. Cipekedés, várakozás, újra cipekedés. Végül találtunk egy pontot, ahol a műholdak be tudtak nézni a fák közé, úgyhogy már semmi nem akadályozhatta meg, hogy drónunk a levegőbe emelkedjen. 

Az eredetileg 1903-ban átadott Erzsébet híd volt a világ első acélpilonos lánchídja, de van még egy különlegessége. Egy titkos mozit rejt a híd pilonjainak felső összekötő eleme. Ehhez nem kell mást tenni, csak bejutni a hídszerkezetbe, majd ott jó magasra fölmászni, és aztán lekapcsolni a világítást a híd belsejében. A szerencsések, akik bejutnak, nagyon látványos fényjelenséget láthatnak.

A titkos mozi létrehozója három darab esővízelvezető lyuk. Ha egy sötét helyen egyetlen apró lyukon keresztül fényt engedünk be, akkor a szemközti falra vetődik a külvilág fordított, színes tükörképe. Ha rémlik valami az elfeledett ismeretekből, az nem véletlen. Ugyanezen az elven működött a camera obscura is, minden fényképezőgép őse.

A világháborús bombázás előtti Erzsébet híd egyébként még komoly villamosforgalmat bonyolított le, az 1964-re újjáépített szerkezetről a hetvenes években bontották el a síneket. A híd megépítése miatt a pesti hídfőnél álló Belvárosi plébániatemplomnak kis híján költöznie kellett. Az építéskor világossá vált, hogy a templom épp a híd útjában van, ezért a lebontáson kívül az is felvetődött - ahogy az Krisztinavárosban egy másik templommal megtörtént -, hogy az épületet egyszerűen arrébb helyezik. /BárányR/