A szigligeti vár és környéke madártávlatból egészen biztosan az ország egyik leggyönyörűbb panorámáját nyújtja. A drón pilótája felszálláshoz és leszálláshoz is -nem kis bravúr-az autónk tetejét választotta. Tette mindezt azért, mert meglehetősen sokan vettek körül minket a forgatáskor, a helyszín pedig nagyon poros volt. Így megkímélte a közönséget egy kisebb fajta porvihartól.

Egykor ezt a bazaltkúpot is víz, a Balaton vize vette körül, amiről ma a Szigligeti vár romjai figyelik a környéket. Sokan úgy vélik, ez a Balaton legszebb panorámája.

A legrégebbi palotaszárnyat a bencések építették. Az eredmény annyira megtetszett negyedik Bélának, hogy addig bombázta jobbnál jobb csereajánlatokat a pannonhalmi bencéseket, míg végül megszerezte magának a várat.

Szigliget, melyet a források Zeglygeth és Sugliget néven jelölnek, negyedik Béla korában, tehát a 13. században még sziget volt. A Balaton vízállása akkoriban valamivel magasabb lehetett, nyugati partja talán Tapolcáig ért.

 Az épület ellenállt a töröknek, a fosztogatóknak és különféle ostromoknak, de mint sok más várnak, a Balaton várának is egy villámcsapás vetett véget. Épületei leégtek, a romokból származó köveket pedig ma is megtalálni a szigligeti házak falában.

Az utolsó tulajdonos, a Lengyel család már nem bajlódott a helyreállítással, inkább a faluban építettek maguknak családi kúriát.

 Kevesen tudják, hogy Szigliget vára nem állt mindig magányosan. A királyné szoknyája dombon ugyanis egyes feltevések szerint már a római korban is állt az Óvár. Mások azonban úgy gondolják, hogy a másik vár a tizenkettedik században kezdett el épülni, de mind hiába, mert amit nappal felépítettek, az bizony minden éjszaka ledőlt. Így a vár somogyi építtetője inkább feladta a küzdelmet.

 Bár a történet mesebelinek hangzik, a leletek alapján elképzelhető, hogy a köveknek valóban rendszeresen lába kélt. Egy biztos: a vár hadászati jelentősége a török időszak elmúltával egyre inkább csökkent. A hódoltság megszűnése után az ország védelmében Szigligetnek már nem jutott szerep. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a Dunántúlt megszálló kuruc seregek már nem is használták a várat.