A mostoha sorsú líceum

Egerben a Főszékesegyház szembeszomszédja a híres líceum. Az eredeti tervek alapján egyetemet szántak az építése során többször és több építész által újabb emeletekkel bővített épületbe. Több mint húsz évig folytak a munkálatok, de végül az egyetem alapítását sem Mária Terézia, sem második József nem engedélyezte. Már jóval az átadás előtt életbe lépett ugyanis a Ratio Educationis, amiben Mária Terézia elrendelte, hogy Magyarországnak csak egy egyeteme lehet, méghozzá a budai. Emiatt az intézmény líceum lett, vagyis olyan gimnázium, amihez felsőoktatási továbbképzés is tartozik.

A tervezett egyetem tudományos központjának szánták az ötvnhárom méter magas egri csillagdát is. A terasz kupolájának két oldalán a camera obscura elvén hengeres szerkezeteket helyztek el: az északi forgó hengerből egy tükör és egy lencse az alatta lévő szinten kialakított besötétített szobában álló fehér asztalra vetíti a város látképét.  

0 Tovább

A Gyógyulások temploma

 Siklóshoz tartozik a csodás történetek jegyző, hatalmas, erődszerű templomáról ismert Máriagyűd. Az aznapi drónos forgatásunk utolsó helyszíne volt. Balszerencsénkre egész nap felhős, szeles, esőbe hajló időjárás volt és a máriagyűdi helyszínen kezdődött az esőfelhők igazi begorombulása.  Ezért láthatják a viszonylag komor képeket.

A híres búcsújáróhely kegytemplománál találjuk egyébként a Szentkutat, aminek vizétől sok beteg ember dobta el mankóját és hagyta gyógyulása emlékéül a templomban. De a vizet a gyűdi korsókban haza is vitték az idelátogató zarándokok. Máriagyűdön minden Márianapkor és az összes katolikus ünnepen búcsút tartanak,  ez azt jelenti, hogy évente legalább huszonöt, huszonhét alkalommal. Az évente idelátogató zarándokok számát  pedig a mai napig is ötszázezerre becsülik.

A Római Birodalom idején az a domb, ahol  ma a templom áll természetes pihenőhelye volt az erre járóknak. Később is sokan megfordultak itt hunok, avarok, szlávok, utóbbiak pedig Szűz-Mária kegyhelyet építettek itt. Valószínűleg az innen származó Mária szobrot találták meg ezerhatban a pécsváradi bencés szerzetesek, amikor Szent István rájuk bízta a vidéket. A szobor köré a bencések kápolnát emeltek, második Géza pedig százötven évvel később megépítette az első templomot.

Az eredeti Mária-szobor épségben megúszta a tatárjárást, a török hódoltság idején azonban nyoma veszett. A Rákóczi-szabadságharc alatt vitték el Máriagyűdről Eszékre, nehogy a harcok kárt tegyenek benne. Az ezerhétszáztizenegyes szatmári béke után a gyűdiek szerették volna visszakapni a szobrot, de sajnos hiába.

Máriagyűd a török időkben többi társához hasonló sorsa jutott, amikor pedig újra magyar kézre került elsőként a görögkeletiek, majd később a kálvánisták hazsnálták. A katolikus egyház egy különös esemény sorozat után kapta vissza a templomot. A tizenhetedik századi feljegyzések szerint Szűz Mária a templom ablakában jelent meg hatalmas fényességben egy Tamás nevű katolikus gazdának, majd ezután újra Mátyás siklósi ispánnak. Ezután történt, hogy a szigetvári gróf parancsba adta: a templomot adják vissza a katolikusoknak.

1 Tovább

Liszt kedvenc hangversenyterme

 Szikrázó napsütésben, bámészkodók között, de problémamentesen szálltunk föl az egyébként fákkal övezett területen, hogy megvizsgáljuk madártávlatból a Vigadót, ezt a klasszicista és romantikus stílusban megépített gyönyörű épületet.

 Egykor a pesti Vigadó helyén egy elegáns kávéház udvarában, citromfák árnyékában nézhette a Duna hajóforgalmát az úri közönség. A világ első sztereó követítése viszont már a Vigadó épületében történt. A farsangi íróbálon a Nemzeti Színházból a Vigadó közönsége fülkékben hallgatta a Hunyadi László dallamainak közvetítését. Talán nincs még egy épület a világon, ahol annyiszor lépett volna föl Liszt Ferenc, mint a Vigadóban. Egyik első itteni fellépését a helyszínen hallgatta meg ifjabb Alexandre Dumas, majd télen maga is a Vigadó vendége volt, amikor franciául szavalta Petőfi Sándor verseit.  De megfordult itt Johannes Brahms, Camille Saint-Saëns, vagy éppen Claude Debussy is. A norvég sarkkutató Fridtof Nansen itt tartott előadást az északi-sarki felfedező útjáról.

0 Tovább

Balatonfüred savanyú kincse

A kezdetektől fogva szorosan hozzátartozik Balatonfüred ellenállhatatlanságához a szénsavas savanyúvíz, amivel a szív- és érrendszeri, illetve gyomorbetegségek mellett tüdőbetegséget is kezeltek egy különös recept alapján: a füredi vizet erre a célra ugyanis juhtúróval keverték össze és ezt a keverekét fogyasztották. "A savanyúvíz azon víz, melynek éles s bögdöső íze vagyon, közönséges hideg, és a belső nyavajáknak gyógyítására szolgál" -így határozták meg a vulkáni utótevékenység eredményeképpen Füreden csordogáló folyékony kincset a tizennyolcadik században. Az ezerhétszázas években használták először gyógyításra a vízet, tíz, kazánnal fűtött kádban lehetett gyógyulni a füredi savanyútól. A fürdőházak kádjait üstökkel, vízmelegítő rézfazekakkal fűtötték, így indult el a Szívkórház története.

  Később  II. József elrendelte, hogy fürdőorvost, illetve sebészt kell kinevezni füredre, hiszen ki kell használni azt a különleges kincset, amit hét forrás vize ad Fürednek. A hetvenes évek óta külön egység foglalkozik a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők sürgősségi ellátásával, átlagosan évi hatszáz ilyen esetet jegyeznek fel Füreden. Szintén több mint negyven éve már, hogy a város a gyógyüdülő címet is elnyerte.

Füred hat vizét közös medencében összegyűjtve juttatják el a fürdőkhöz. A hetedik forrás vize, az úgynevezett savanyúvíz pedig az a kincs, ami a Gyógy tér közepén álló kútból folyik. 

0 Tovább

Szépasszony-völgy

A tizennyolcadik században még Koháry-völgyként emlegetett pince paradicsom, - ahogy tulajdonképpen minden itt Egerben - szintén a török időkhöz kapcsolódik.

A török elnyomás végén a felszabadító császári csapatok Eger vára és a város köré szoros gyűrűt vontak. Itt állította hadba gróf Koháry István, többségében hajdúkból álló csapatainak tagjait. Elsőként róla kapta a nevét ez a terület.

A Szépasszony-völgy elnevezés majdnem két évszázaddal később került be a köztudatba.

 "Neve a pogány magyarok ősvallásának emlékét őrzi. A Szépasszony az ősvallás egyik istenasszonya volt, a Vénusznak megfelelő alak, a szerelem istennője"- ez áll az egri borospincék történtét lejegyző Bakó Ferenc írásában.

 A néprajzkutatók úgy vélik, hogy a "Szépasszony" Eger esetében egy természetfölötti lényt, tündért, lidércet, rontó démont, vagy boszorkányt jelent. A helybéliek ezeknek az ártó szellemeknek kedveztek a hízelgő elnevezéssel.

Akad olyan változat is, ami szerint a völgy úrnője egy szép asszony volt. Mások tudomása szerint a név egy híresen szép pincetulajdonos hölgytől ered, aki kiváló bort mért hordójából. Elképzelhető az is, hogy a völgy oldalában álló nemesi villa úrhölgye volt a múzsa.

 Ha az elnevezés eredetét nem is tudhatjuk, annyi azért biztos: a tizennyolcadik század óta komoly kereskedelmi forgalmat bonyolított le ez a terület.

A kereskedelmen kívül persze helyben is lehetett kóstolni: a völgyben a bort nem űrmértékre adták, hanem "nyeletre", vagy "szívásra". A szívást a kedves szomjazó vendég bonyolította le, egy nyeletért a gazda ötven krajcárt, később tíz fillért kért. Persze akadtak rutinos fogyasztók is, akik jó tüdejüknek és tapasztalatuknak köszönhetően több nedűhöz jutottak az átlag borivóknál.

 Helybéli szokásként az elhunytak emlékére az első pohár bort a vigasságok alkalmával a pince földjére öntötték.

 Egy-egy pince a különleges hagyományokon kívül is rejteget érdekességeket. Ilyen a Szépasszony-völgy első sorának huszonnégyes számú borháza.

A környékbeliek tudni vélik, hogy a reformáció korában a protestáns hitre lépett várkapitány nem engedte, hogy a katolikusok használják templomaikat így a városban megmaradt hívek ebben a Szépasszony-völgyi pincében gyülekeztek, misét is itt tartottak. 

0 Tovább

OzoneNetwork Madártávlat

blogavatar

Az OzoneNetwork egy itthon még teljesen egyedülálló, újszerű, többrészes, egész estés dokumentumfilm sorozatot forgatott . Először láthatják a nézők ugyanis Magyarországot madártávlatból, egy oktokopterre felszerelt kamera segítségével. Ezen a blogon a 4X50 perces film forgatási helyszíneit mutatjuk meg, elárulunk róla néhány kulisszatitkot. A filmsorozat folyamatosan látható az OzoneNetwork műsorán.

Utolsó kommentek