A csodálatos Szalajka-völgy

 

A Szalajka-völgybe nem lehetett mindig csak úgy besétálni.

 A Palaviciniek idejében, például a területet kerítéssel zárták el a látogatók elől. A magashegységi jellegű völgy nevét egyébként a helybéliek fő megélhetése miatt a latin sal alcali után elnevezett hamuzsír égetéséről kapta.

 A völgyön keresztülfolyó, tisztavízű Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng. A szaporítását már egy jó ideje nem bízzák a véletlenre. A patak medrét több helyen visszaduzzasztották, és mesterséges neveldéket alakítottak ki.

Csaknem száz éve folyik itt pisztráng tenyésztés és nagyon ritkán akad olyan kiránduló, aki ne kóstolná meg a helyben sült vagy füstölt ínycsiklandó halat egy kis mustár és ropogós, friss kenyér társaságában.

 A Szalajka-patak forrásai tipikus karsztforrások, ami annyit jelent, hogy vízjárásuk is szélsőséges. A hidegvizű Szalajka-forrás cseppkőbarlangból érkezik a felszínre. A Szikla-forrás pedig a vízzáró agyagpala és a mészkő határán, egy sziklahasadékból tör elő.

Ez a két forrás táplálja a Szalajka-patakot.

Vizükből a felszínre kerülés után az oldott széndioxid egy része elillan és a vízből kicsapódik a kalcium-karbonát.

A víz ezen a körülbelül tizenhét méter hosszú mésztufagát tizennyolc lépcsőből álló teraszán zúdul le. A vízpermet fehér fátyláról, vagy a fehér, csipke mintázatához hasonló mésztufáról kapta nevét a ma már sokszor kiszáradó Fátyol-vízesés.

0 Tovább

Az első légkondis templom

Püspökség Pécsett már Szent István király idejében is létezett. A középkori krónikák szerint a Pécsi Bazilika a tizenegyedik században uralkodó, velencei születésű magyar király, Orseolo Péter idejében épült, aki később örök nyugalmat is a templom kriptájában talált.

Salamon király és fivérei számára néhány évtizeddel később pedig békét hozott a Székesegyház. Géza és László hosszú évek óta viszályban állt bátyjukkal, a királyságot öröklő Salamonnal. A testvérharcnak ezerhatvannégy húsvétja vetett véget: Géza a Pécsi Bazilikában saját kezével rakta Salamon fejére a koronát.

Az már örökre rejtély marad, hogy az ünnepélyes szertartás után mi okozhatta a tüzet, ami miatt a templom nagy része porrá égett. Néhány évvel ezelőtt egy ezernyolcszáznyolcvankettőben az egyik toronyba rejtett időkapszulára bukkantak, amiben magyar és osztrák arany és ezüst pénzérmék bújtak meg egy az akkori renoválásokat leíró pergamen kíséretében.

 A Székesegyház orgonáját a Magyarország templomaiban és zsingaógáiban sok karzaton megtalálható orgonákat gyártó, világhírű pécsi Angster család készítette.

Az Angster orgona és harmóniumgyár öt férfi tagja nyolcvan évtized alatt ezerháromszáz orgonát és háromezerhétszáz harmóniumot készített.

 „Örülök, hogy itt lehetek Pécsett, ebben a történelmi emlékekben gazdag városban; örülök, hogy mint Róma püspöke köztetek lehetek.”

 Így köszöntötte második János Pál pápa az érkezésére összegyűlt pécsi tömeget. Látogatásával pedig a teplomot basilica minor rangra emelte. A Székesegyház nem csak Pécs, de egész Magyarország történetével is összeforrt: nem csoda, hogy ez az első olyan magyar templom, ami az állagmegóvás érdekében légkondicionáló berendezést is kapott.

1 Tovább

Haynau rémálma

A Clark Ádám tér volt az első helyszín,amit madártávlatos forgatásaink során fölvettünk. Nyár volt, reggel nyolc óra, gyönyörű fények és kevés ember. Nagy munka volt még előttünk. Na de beszéljü.nk a helyszínről

  Mint minden nagyberuházást, az Alagút építését is sokan kritizálták. Egyszerre kezdték a hegy két oldalán a fúrást, ezzel egyidőben pedig felülről középen aknát mélyítettek William Clarkék a Várhegy gyomrában.Az építkezést 1853-ban kezdték meg , 1865-ban adták át a forgalomnak, 1918-ig használatáért díjat kellett fizetni.

A közvélemény nem hitt abban, hogy a két vájat valaha is összeér majd. Az igazi akadályt azonban Haynau jelentette, aki úgy gondolta, hogy az Alagúttal a Vár erősségét akarják aláaknázni.

 Ma az Alagút Clark Ádám tér felőli végén egy nem mindennapi lakás nem mindennapi lakója lakik. Ez az ajtó a Lánchíd hídmesterének szolgálati lakásának bejárata. A család három generáció óta őrzi a Lánchidat, a hídmester nagybátyja pedig a Margit híd vigyázója.

 A tér forgalmas csomópont. Buszok, autók, gyalogosok keresztezik egymás útvonalát, legkülönlegesebb járműve azonban a Budavári Sikló. 

2 Tovább

Tihany lila arca-a levendulás

Ma már Tihany egyik legnagyobb látványossága az elképesztő szépségű és illatú levendulás. Könnyű a forgatás is egy ilyen hálás helyszínen. Nagy nyílt, fátlan tér, kifogástalan műholdvétel.

 Bár a kolostorok környékén mindig is foglalkoztak gyógynövényekkel, a tihanyi levendulás története mégsem olyan régi. A tihanyi levendula szaporítóanyaga ugyanis csak az ezerkilencszázhúszas években érkezett Franciaországból. A franciánál is nagyobb illóanyag tartalmú levendulaolaj olyan sikereket ért el, hogy még a tőzsdén is jegyezték. A betakarított és kiszárított csokrok virágait egy pálinkafőzőhöz hasonló elven működő lepárlóban dolgozzák fel.

A levendulát több mint kétezerötszáz éve használják gyógynövényként. Az ókorban az egyiptomiak, a föníciaiak és Arábia népei már mumifikálásra és parfümként is kihasználták az illatos növényt. A rómaiak a fürdővízhez adták, a férfiak testükre kenték, főztek és illatosítottak vele. szárított változatát pedig a dohányhoz keverték.

 A levendula gyakran feltűnik a Bibliában is nárdusolaj néven. Sok keresztény házban egy levendulakeresztet akasztottak az ajtó fölé azért, hogy megvédjék a házat a gonosztól. Egy ókori keresztény hiedelem pedig úgy tartja, hogy a lila virág Ádám és Éva édenkertjéből származik.

 Egy másik legenda azt mondja, hogy Szűz Mária egy bokorra helyezte a kis Jézus ruháját száradni, a levendula innen kapta illatát.  

 A levendula és a szerelem kapcsolata szintén régre, az ókorra nyúlik vissza. A Biblia egyik könyvében olvashatunk Juditról, aki az ellenséges parancsnok, Holofernes elcsábítása előtt levendulával kente be magát.

 A római nők szerint az ágy mellé tett levendula fokozza a szenvedélyt. A módszert már Kleopátra is használta a csábításhoz, ugyanis levendula segítségével csavarta az ujja köré Julius Caesart és Marcus Antoniust.

 Első Erzsébet angol királynéról úgy tartják, hogy hasonló indíttatásból minden reggel cukrozott levendulát evett. Szokás volt az is, hogy a lányok levendulát rejtettek a párnájukba mert azt hitték így könnyebben rájuk talál majd a szerelem.

 Tudományos alapja is van egyik-másik hiedelmeknek, hiszen a legtöbb impotencia elleni szer levendula kivonatot is tartalmaz. 

0 Tovább

A különc kiállítóterme

 Pécsett ezúttal a Dóm térről szálltunk föl, óriási érdeklődés közepette. Madártávlatból így néz ki a Csontváry múzeum. Itt kapott saját kiállítóteret a hetvenes évek közepén Magyarország legkülöncebb festője, Csontváry Kosztka Tivadar. Különleges természete miatt, ami leginkább látnoki-prófétai allűrjeiben mutatkozott meg, sokan pszichopatológiás személyiségnek tartották.

Szabadidejében pirotechnikai kísérleteket folytatott, petárdák és rakéták robbantgatásával töltötte az időt. Emellett Magyarország gazdasági helyzete is foglalkoztatta: úgy gondolta, az ország anyagi helyzetén selyemhernyó-tenyésztéssel lehetne javítani.

 Festőkarrierje egy patika előtti lépcsőn ülve kezdődött, amikor unalmában az egyik vény hátuljára rárajzolt egy előtte álldogáló ökrös szekeret, mire a patikus így kiáltott: magát az isten is festőnek teremtette!

Különleges személyisége a festővászonra is sajátos világot varázsolt sosem látott színeivel és alakjaival.

0 Tovább

OzoneNetwork Madártávlat

blogavatar

Az OzoneNetwork egy itthon még teljesen egyedülálló, újszerű, többrészes, egész estés dokumentumfilm sorozatot forgatott . Először láthatják a nézők ugyanis Magyarországot madártávlatból, egy oktokopterre felszerelt kamera segítségével. Ezen a blogon a 4X50 perces film forgatási helyszíneit mutatjuk meg, elárulunk róla néhány kulisszatitkot. A filmsorozat folyamatosan látható az OzoneNetwork műsorán.

Utolsó kommentek