A vár, ami minden éjjel összeomlott

 A szigligeti vár és környéke madártávlatból egészen biztosan az ország egyik leggyönyörűbb panorámáját nyújtja. A drón pilótája felszálláshoz és leszálláshoz is -nem kis bravúr-az autónk tetejét választotta. Tette mindezt azért, mert meglehetősen sokan vettek körül minket a forgatáskor, a helyszín pedig nagyon poros volt. Így megkímélte a közönséget egy kisebb fajta porvihartól.

Egykor ezt a bazaltkúpot is víz, a Balaton vize vette körül, amiről ma a Szigligeti vár romjai figyelik a környéket. Sokan úgy vélik, ez a Balaton legszebb panorámája.

A legrégebbi palotaszárnyat a bencések építették. Az eredmény annyira megtetszett negyedik Bélának, hogy addig bombázta jobbnál jobb csereajánlatokat a pannonhalmi bencéseket, míg végül megszerezte magának a várat.

Szigliget, melyet a források Zeglygeth és Sugliget néven jelölnek, negyedik Béla korában, tehát a 13. században még sziget volt. A Balaton vízállása akkoriban valamivel magasabb lehetett, nyugati partja talán Tapolcáig ért.

 Az épület ellenállt a töröknek, a fosztogatóknak és különféle ostromoknak, de mint sok más várnak, a Balaton várának is egy villámcsapás vetett véget. Épületei leégtek, a romokból származó köveket pedig ma is megtalálni a szigligeti házak falában.

Az utolsó tulajdonos, a Lengyel család már nem bajlódott a helyreállítással, inkább a faluban építettek maguknak családi kúriát.

 Kevesen tudják, hogy Szigliget vára nem állt mindig magányosan. A királyné szoknyája dombon ugyanis egyes feltevések szerint már a római korban is állt az Óvár. Mások azonban úgy gondolják, hogy a másik vár a tizenkettedik században kezdett el épülni, de mind hiába, mert amit nappal felépítettek, az bizony minden éjszaka ledőlt. Így a vár somogyi építtetője inkább feladta a küzdelmet.

 Bár a történet mesebelinek hangzik, a leletek alapján elképzelhető, hogy a köveknek valóban rendszeresen lába kélt. Egy biztos: a vár hadászati jelentősége a török időszak elmúltával egyre inkább csökkent. A hódoltság megszűnése után az ország védelmében Szigligetnek már nem jutott szerep. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a Dunántúlt megszálló kuruc seregek már nem is használták a várat. 

1 Tovább

A mecseki dinók nyomában

Pécset szárnyak nélkül madártávlatból Magyarország legmagasabb épületéről, a Misina csúcson épült pécsi tévétoronyból lehet megnézni. A majdnem 200 méter magas torony 18 és fél ezer tonna acélból készült. A kilátószinten hatszáztíz méteres tengerszint feletti magasságból szemlélhetjük a tájat. A torony eredetileg 191 méteres volt, de egy 1995-ös antennacserét követően, 6 méterrel lett magasabb. A jelenlegi torony betonalapja 22 méteres átmérőjű, 3 és fél méter vastag, melyet többrétegű acélháló merevít. A torony kettős gyűrűből áll, a belső 5 méteres átmérővel 135 méteres magasságig halad, a külső 12 méteres átmérővel 92 méter magasságig. A belső gyűrűben fut a lift, a kettő közt pedig 459 lépcsőfok kanyarog.

A presszó szinten pedig egy különleges kiállítás mesél Magyarország legrégebbi és legismertebb dinoszauruszáról, a Komlosaurusról.

 A Mecsek gyönyörű vidékén ugyanis kétszázmillió évvel ezelőtt a tengerpart mocsaras erdőiben és lápjain dinoszauruszok éltek. Akkoriban a különböző páfrányfélék összefüggő erdőségeket alkottak, a buja növényzet egyrészt bőséges táplálékot, másrészt több oxigént biztosított a rekeszizommal nem rendelkező dinoszauruszoknak. 

0 Tovább

Nézze meg milyen egy vulkán belülről!

A környék tanúhegyei közül a Hegyestű árul el a legtöbbet az egykori vulkánok szerkezetéről. Ennek lábánál szálltunk föl, így az ott járó néhány kiránduló a csodálatos természeti környezet mellett, kapott még egy plusz élményt is. Óriási csodálattal figyelték a szorgalmasan dolgozó oktokoptert. 

A monoszlói Hegyestű a Káli-medence kapujában magasló bazalthegy. Tulajdonképpen a vulkán kürtőjében megszilárdult magmát látjuk itt. A korábbi bazaltbányászat miatt elveszítette eredeti kúp formáját, azonban a nyersanyag-kitermelésnek köszönhető, hogy feltárult a hegy belső szerkezete, s láthatóvá vált az egykori vulkáni kürtőben megrekedt, s kihűlése során oszlopokká szilárdult bazalt.

 A Hegyestűnél létrehozott kiállítás emléket állít a kőbányászatnak, bemutatja a Balaton-felvidék és a Dunántúl geológiai felépítését, jellemző kőzeteit, ásványait, és a nemzeti park természeti értékeit. A Dunántúl jellegzetes kőzeteiből összeállított kőpark segítségével pedig geológiai időutazáson vehetnek részt az idelátogatók.

1 Tovább

Petőfi túrahelye

Mai helyszínünk az Anna-barlang, közel Lillafüredhez . A Szinva patak vize által lerakott mésztufával karöltve jött létre harmincnégy nagyobb üreg, amit emberi kéz alakított egybefüggővé. Nemsokára olyannyira népszerű lett a kirándulók körében, hogy még Petőfi Sándor is túrabotot ragadott és ellátogatott ide. És hogy ki volt a névadó Anna?

 Egyesek szerint a helyi erdész felesége, mások úgy gondolják, hogy a barlang Szent Annáról kapta nevét még abban az időben, amikor az üreg templomként működött, de egy Anna nevű hercegnőről is szól a fáma.

 A Magyar Hírlap ezerkilencszázhuszonhat augusztus 4-i száma ír arról, hogy a barlangot megnyitó miniszteri tanácsos felesége lépett be első látogatóként a bejáraton, így a barlangot utána nevezték el Annának. 

1 Tovább

Ilyen csak nálunk van Európában

Látvány szempontjából az egerszalóki sódomb és fürdőkomplexum volt az egyik kedvencünk. Egészen hihetetlen, hogy ilyen képződményt láthatunk az országban. Ráadásul felülről még gyönyörűbb. A sódomb Európában is egyedülálló. A fürdőkomplexumon kívülről egy mezőről repültünk föl, hogy teljes szépségében megcsodálhassuk ezt a területet. 

Egerszalók déli részén a föld mélyéből huszonhétezer éves vizű hőforrás tör fel.A domboldalon lefolyó víz egy ezerkilencszáz négyzetméteres mésztufa lerakódást, közismertebb nevén sódombot épített.A csaknem hetven fokos, ásványi anyagokban gazdag gyógyvíz szüntelenül építi az egerszalóki fehér, csipkézett lejtőt.A jelenség magyarázata, az hogy a meleg vízben feloldódott ásványi anyagok egy része a víz lehűlésekor kicsapódik, majd lerakódik a tereptárgyakon.Tovább gyorsítja az ásványi sók lerakódásának folyamatát, hogy a víz mészkőtartalma kalcitként és aragonitként válik ki. Kis gátakat és lépcsőket képez, ami teret ad az apró vízeséseknek, így még gyorsabban rakódnak le az ásványi anyagok, idővel pedig ilyen lépcsőzetes domboldal alakul ki.

 Az egerszalóki víz nem csak gyönyörű képződményekkel, de gyógyító hatásával is megajándékozza az erre járót. A nátriumot is tartalmazó, kalcium-magnézium, hidrogén karbonátos gyógyvíz még a gyógyvizek csoportján belül is kiemelkedő minőségű.Többek között meddőség, érelmeszesedés, csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmak gyógyítására, gerincbetegségek, idegrendszeri betegségek, anyagcsere zavarok, köszvény, vérzészavarok és mozgásszervi műtétek utókezelésére alkalmas.Ivókúra formájában a túlsúly, az epebetegségek és a gyomorsav problémák tarthatók vele kordában.

 Ahogy az Magyarország gyógyvizeinek történtében gyakori, az egerszalóki vizet is az 1960-as években kőolaj,- és földgázkutatás során fedezték fel. Olaj helyett itt azonban jófajta gyógyvíz buggyant a felszínre.Hasonló képződmény csak az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban és a törökországi Pamukkálé-ban fordul elő a világon.

 Az egerszalóki termál és gyógyvíz fantasztikus adottságaira hatalmas szállodakomplexum épült, rengeteg turista keresi föl évről-évre a környéket. 

0 Tovább

OzoneNetwork Madártávlat

blogavatar

Az OzoneNetwork egy itthon még teljesen egyedülálló, újszerű, többrészes, egész estés dokumentumfilm sorozatot forgatott . Először láthatják a nézők ugyanis Magyarországot madártávlatból, egy oktokopterre felszerelt kamera segítségével. Ezen a blogon a 4X50 perces film forgatási helyszíneit mutatjuk meg, elárulunk róla néhány kulisszatitkot. A filmsorozat folyamatosan látható az OzoneNetwork műsorán.

Utolsó kommentek