Itt bújt meg a Tenkes kapitánya

 A Siklósi Vár volt az a helyszín, ahol az időjárás nem akarta a drón röptetését. Harmadszorra sikerült lefilmezni. Egyik nap négy órát vártunk arra, hogy a szél kissé alábbhagyjon, mikor pedig mérséklődött el kezdett esni az eső. Mivel nagyon szigorú terv szerint haladtunk rengeteg helyszínnel, nem nagyon fértek bele az ilyen kiesések. De nem volt mit tennünk, másnap vissza kellett mennünk és akkor végre megtört a Siklósi Vár forgatási átka. Cserébe irtózatos rohanás lett az egész napunk, az evés sem nagyon fért bele. Na de ennyit a forgatási körülményekről.

A Vár erődjének első falát még a tizenharmadik században rakták le. Első birtokosaitól, a Suklosiaktól Zsigmond király kobozta el, így került uralkodói kézbe, többek között Mátyás király ajándékaként Corvin Jánoshoz is. Sokáig a vár falai között élt Kanizsai Dorottya. A főúrnő születésének és halálának körülményeiről semmit sem tudunk, életéről viszont annál többet.

Az 1500-as évek elején iskola híján a lányoknak nem volt lehetőségük tanulni, csak akkor, ha főúri családhoz adták őket. Kanizsai Dorottyánál a lányok nem csak a korabeli tudnivalókat sajátították el, hanem emberségből és helytállásból is kiművelte őket a tanoda.

Szulejmán szultán serege ezerötszáznegyvenháromban foglalta el Siklós várát és innentől kezdve százötven évig egy tapodtat sem mozdult, sőt fontos katonai támaszpontként használták Siklóst.

A vár falai között forgatták ezekilencszázhatvanháromban a tizenhárom részes, magyar tévéfilm sorozatot, a Tenkes kapitányát, amiből később kétrészes film is készült.

 A sorozat a Rákóczi-szabadságharc idejében meséli el a dél-baranyai kurucok történetét, akik a Villányi-hegységben megbújó tenkeshegyi pincékben felvert tanyájukról indulnak a labancok elleni portyákra, végül pedig sikeresen el is foglalják a Siklósi Várat.

0 Tovább

Tihany aranya

A Tihanyi-félsziget bővelkedik geológiai látnivalókban. Az Aranyház forráskúphoz egy jó 15 perc erdei gyalogtúra után jutottunk el. Nincs is jobb időtöltés mint hegynek fölfelé egy oktokopterrel és nehéz akkumulátorokkal baktatni. Felérve viszont azzal kellett szembesülnünk, hogy nagyon kevés a felszálláshoz a hely és ami van, a kavicsossága miatt nem éppen ideális. Az oktokopter azért komoly turbulenciát képes okozni. Maradt tehát a kézből reptetés, ahogy a felvételen ez a leszállásnál is látszik. Itt két dolgot fontos megemlíteni, egyrészt azt, hogy a drón pilótája szinte milliméterre pontosan le tudja tenni a szerkezetet, másrészt pedig azt, hogy egy ilyen mutatványnál észnél kell lenni, hiszen a forgó propellerek simán legyalulják az ujjakat
  Tihany környékén számos forráskúp található. Keletkezésük a félsziget zömét kialakító vulkáni tevékenység utánra tehető, az időszakosan feltörő forró vizű források száznál is több helyen forrásmészkőből és hidrokvarcitból álló sziklaalakzatokat hagytak maguk után. Közülük is legszebb az Aranyház nevű forráskúp, amely a rajta lévő sárga zuzmóról kapta a nevét. 
0 Tovább

A félelmek temploma

Az avasi romtemplom környékén a reptetés egyszerű. Nyugodt, bámészkodómentes környezetben, szép napos, szélcsendes időben tudtunk felszállni. Műholdvétel is rendben volt. Az ilyesfajta helyszíneken a problémát leginkább az jelenti, hogy hová meneküljünk el a drón kamerájának pásztázása elől. Nem lett volna szerencsés, ha a képeken egy tökéletesen magányos tájon a drónt irányító stábot látni. Felszállásnál jól látszik, ahogy bebújunk a lombos fák alá.

Szigliget talán legrégebbi épülete az avasi templomrom. Az Avasi templom romjait Szigliget keleti részén, a Badacsonytördemic felé vezető úttól nem messze, a Révhelyi utcában találjuk. Valószínűleg a rómaiak idejében is itt állt már egy épület, annak felhasználásával építették a 13. században. A templomot a török pusztíttoták el 1544 és 1550 között. Az épületet az 1950-es években újították föl. Az ittélők máig őrzik a történetet a kőkecskéről, amit még a törökök hagytak a templom előtt és egészen addig állt ott, amíg egyszer nagyon régen egy török katona ketté nem vágta egy hatalmas bárddal. Ő ugyanis tudta: a kecske kincset rejt. Sokáig a környékbeliek sem tudtak mit kezdeni az avasi templom környékével, hiszen az ásatások során annyi koponya és csontváz került elő, hogy nem mertek ideköltözni. Egy darabig "halottasházként" is használták a romot a környék emberei./B.R/
0 Tovább

Formás vörösek Baranyából

A Jakab-hegy kialakulása a földtörténeti ókorra, vagyis többszázmillió évvel ezelőttre tehető.

Felszínén vörös homokkő és a gejzírkitörések miatt cementálódótt kőzet keveredik, ebből az alapanyagból faragott a víz és a szél mesebeli szirteket és kőtornyokat . Babás-szerkövek néven ismerjük őket.

 A Jakab-hegyen és a közelben végzett mérések nyomán indult el az uránércbányászat Magyarországon. A központ a hegy lábánál húzódó Kővágószőlős lett, az irányítást a Pécsi Uránércbánya Vállalat végezte.

 Amikor az 1940-es évek végén megvizsgálták a gránitból származó üledékes kőzetet, a mérések kimutatták, hogy a kővágószőlősi úgynevezett permi vörös homokkő magas sugárzási értéket mutat. Az 50-es években meg is nyitották az uránbányát. A termelés növelése miatt egyre mélyebbre hatoltak. Az uránbányában volt Magyarország ember által is bejárható legmélyebb pontja 1150 méterrel a felszín alatt.

 A hőmérséklet elviselhetetlenül magas 53 Celsius-fokos ebben a mélységben. A homokkő szílicium tartalmú pora és a levegőben felszabaduló radon gázok szilikózist, vagyis súlyos tüdőbetegséget okozhattak. 

0 Tovább

Délszaki növények csodás birodalma

A Mecsek déli lejtőjén található helyszínünk filmezésekor az egyetlen akadályt a felerősödő szél jelentette. A szélerősség kérdése az egyik legérzékenyebb pontja a drónnal való forgatásnak. Egy határértéken túl ugyanis lehetetlen stabil képet készíteni a drónnal, illetve az arra felszerelt kamerával.

A Tettye kitűnő adottságú éghajlata miatt egy botanika rajongó banktisztviselőnek, Pintér Jánosnak a róla elnevezett Pintér-kert arborétumba olyan fajokat is sikerült telepítenie, amik az egész országban különlegesnek számítanak.

A botanikus kertben több mint harminc védett fajt tartanak számon, köztük van például a Mecsek egyik legszebb lágyszárúja, a Bánáti bazsarózsa, de ugyanígy védett növény a szúrós és a lónyelvű csodabogyó is.

Virágzás idején lenyűgöző látványt nyújtanak az orchideák de érdemes megnézni a hatalmas arizóna ciprust és a gránátalmafákat is.

 A Tettyén közlekedik Magyarország legrövidebb útvonalú kisvasútja mindössze ötszázhetven méter hosszú sínpáron. A Mecseki Kisvasút a hatvanas években épült, "az ifjúság nevelése és kulturált szórakoztatása" céljából. A két végállomáson kívül megállóhellyel sem rendelkező vonal az Állatkertet és a Vidámparkot köti össze.

0 Tovább

OzoneNetwork Madártávlat

blogavatar

Az OzoneNetwork egy itthon még teljesen egyedülálló, újszerű, többrészes, egész estés dokumentumfilm sorozatot forgatott . Először láthatják a nézők ugyanis Magyarországot madártávlatból, egy oktokopterre felszerelt kamera segítségével. Ezen a blogon a 4X50 perces film forgatási helyszíneit mutatjuk meg, elárulunk róla néhány kulisszatitkot. A filmsorozat folyamatosan látható az OzoneNetwork műsorán.

Utolsó kommentek