A Siklósi Vár volt az a helyszín, ahol az időjárás nem akarta a drón röptetését. Harmadszorra sikerült lefilmezni. Egyik nap négy órát vártunk arra, hogy a szél kissé alábbhagyjon, mikor pedig mérséklődött el kezdett esni az eső. Mivel nagyon szigorú terv szerint haladtunk rengeteg helyszínnel, nem nagyon fértek bele az ilyen kiesések. De nem volt mit tennünk, másnap vissza kellett mennünk és akkor végre megtört a Siklósi Vár forgatási átka. Cserébe irtózatos rohanás lett az egész napunk, az evés sem nagyon fért bele. Na de ennyit a forgatási körülményekről.

A Vár erődjének első falát még a tizenharmadik században rakták le. Első birtokosaitól, a Suklosiaktól Zsigmond király kobozta el, így került uralkodói kézbe, többek között Mátyás király ajándékaként Corvin Jánoshoz is. Sokáig a vár falai között élt Kanizsai Dorottya. A főúrnő születésének és halálának körülményeiről semmit sem tudunk, életéről viszont annál többet.

Az 1500-as évek elején iskola híján a lányoknak nem volt lehetőségük tanulni, csak akkor, ha főúri családhoz adták őket. Kanizsai Dorottyánál a lányok nem csak a korabeli tudnivalókat sajátították el, hanem emberségből és helytállásból is kiművelte őket a tanoda.

Szulejmán szultán serege ezerötszáznegyvenháromban foglalta el Siklós várát és innentől kezdve százötven évig egy tapodtat sem mozdult, sőt fontos katonai támaszpontként használták Siklóst.

A vár falai között forgatták ezekilencszázhatvanháromban a tizenhárom részes, magyar tévéfilm sorozatot, a Tenkes kapitányát, amiből később kétrészes film is készült.

 A sorozat a Rákóczi-szabadságharc idejében meséli el a dél-baranyai kurucok történetét, akik a Villányi-hegységben megbújó tenkeshegyi pincékben felvert tanyájukról indulnak a labancok elleni portyákra, végül pedig sikeresen el is foglalják a Siklósi Várat.