A 25 kilogramm súlyt is elbíró oktokopterünk ezen a helyszínen akadálytalanul repült föl a levegőbe. Az egyetlen kérdés- késő ősz lévén- a szél erőssége volt. Ugyanis amit mi lent egy kis szellőnek érzünk, az a levegőben elképzelhető, hogy olyan akadályt jelent, ami meghiúsítja a forgatást. De szerencsére nem így történt, így megcsodálhatják madártávlatból a felvételt.

 A leglátványosabb lakóhelyként használt barlanglakásokat az ország legtisztább levegőjű településén, Noszvajon találjuk. Ehhez kiváló alapanyagot nyújtott a Bükkalja mészköve és a rárakódott riolittufa. A Déli-Bükk vulkánjai kevés lávát, de annál több hamut és horzsakövet hagytak a környéken. Ebből keletkezett a lerakódás és a kihűlés eredményeképpen a tufa kőzet.

   Még a hetvenes években is az északi és déli területeken Noszvaj negyven kőbe vájt házában közel százhatvan ember élt, 1997-ben a barlanglakásokat szobrászok vásárolták meg. A törökországi Kappadókia városához hasonló területen a házakat felújítottak, közművesítették és művésztelepet rendeztek be bennük. A noszvaji barlangok a Bükkalja kőkultúrájának emlékét őrzik. A barlangok terei is a kőkitermelés, egész pontosan a tufa kitermelése során, a kivájt kőzet helyén alakultak ki. A bányaként művelt domboldalon eleve úgy termelték ki követ, hogy a tájolást is figyelembe vették, így alakították ki az itt élők egyterű, később több szobából álló lakásaikat a gazdasági helyiségekkel együtt. A tufába vájt lakások homlokzatát bemeszelték, de több helyen látunk fa vagy kő oszlopokkal alátámasztott, cseréppel fedett ereszeket is. /BR/